Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szalai Sándor: Balotai Helynevek
Fotó: Lakatos Mihály, ÁMK 5. Kőhalom 6. Putris-hegy Gajdói út. A szabadkai útból keletre kiágazó földút, a Gajdói-hegy mellett. Balotaszálláson a község északi oldalán ér véget. Göbölyjárás. Puszta a kiskunhalasi határ déli részén, a szabadkai országút, és a balotai út között. Korábban nem volt önálló puszta, a név az itt legelő csordára utalt. A 18. századi forrásokban szerepel göbölyjárás Tajón, Bodogláron is. Balotapuszta nyugati részét a 19. században kezdték önálló pusztaként kezelni. Hatrongyos. A Kőhalomtól északkeletre elterülő kisebb terület, ahol a 19-20. század fordulóján hat szegény család épített tanyát.13 Józsa völgye. Ma már nem azonosítható határrész Alsószálláson. A Liber Fundiban és a földosztó lajstromokban gyakran szerepel. Kácsás lapos. Másképpen Kácsás. Szittyós, vizes alacsonyabb terület Göbölyjá- ráson, a puszta déli részén. A lakosok sertéseit itt tartották 1825-től. Később kedvelt vadászterület volt. Kenyérváró-hegy. A Balotaszállás vasútállomástól keletre, a Szabadkai út és a balotaszállási bekötőút sarkán lévő kisebb magaslat, ahol a pásztorok előre megbeszélt időben várták a városból részükre kiküldött élelmet. Nagy Czirok László szerint a környékbeliek úgy mondták, hogy a betyárok figyelőhelye volt. Innen lesték meg az utazókat és „szőrözték a könyérre valót”. A Duna-Tisza közén gyakori elnevezése az utak melletti magaslatoknak, és mindenütt a pásztorok élelmezésével kapcsolatos. 1854-ben jelent meg Barina Vendel (1834-1875) halasi származású papköltő Kenyérváró című verse a Vasárnapi Újságban. Kerek-tó. Az alsóbalotai (az egykori II. számú) iskolától keletre volt. Ma már tónak természetesen nyoma sincsen. Kisbalota. A Sasheverő és a felsőbalotai (I. számú) iskola között középtájon elterülő, az 1930-as években viszonylag sűrűbben lakott terület.14 Kőhalom. Magaslat Balotán a balotai nagylaposon. Pesty Frigyes szerint: „ a 14. században élt Balta kun kapitánynak, kiről a mai Balotai puszta, hajdan Baltaszállásnak neveztetett e kőhalom jelöli hajdani lakását”. A halom ismert régészeti lelőhely, 1938-ban Szabó Kálmán megyei múzeumigazgató is kutatta, 42 sírt tárt fel. A halom valószínűleg középkori templom romjait takarja. Négyeshatár. A határ legdélibb sarka. Itt találkoztak a halasi, kisszállási, kelebiai és szegedi határok. 88 Fotó: Lakatos Mihály, ÁMK
