Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
Reski Magdolna 1938”. (2000-től a balotaszállási templomnál található.) Hasonló feliratú keresztet állított Papp István és felesége a pusztamérgesi határ mellett 1930 körül: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Isten dicsőségére emeltette ifj. Papp István és neje Börcsök Viktória. Jézus szenvedéséről bűnösök elmélkedjünk.” Jelentős esemény volt a nagybányai Horthy Miklósnéról elnevezett erdő ünnepélyes telepítése, melyre 1938. április 13-án Kiskunhalasról kocsival és autóval érkeztek a vendégek. Az ünnepségen részt vettek még a pusztarész lakói és a felsőgöbölyjárási iskola növendékei. (Az erdő helye Alsószállás puszta. Balotai úttól és Göbölyjárás határától északra néhányszáz méterre.) Az ünnepség kezdetén dr. Kathona Mihály főügyész üdvözölte az egybegyűlteket. Dr. Fekete Imréné, mint a kormányzóné képviselője hangsúlyozta, hogy reményei szerint a 200 holdas telepítendő erdő jövedelméből minél több szegény ember részesül. (Kiskunhalas város az erdő jövedelmének harmad részét a város szegényeinek javára ajánlotta.) Ezt követően a két egyház nevében Ván Benjámin református lelkész és dr. Sulyok Béla főtisztelendő mondott beszédet. A tölgyfaültetés sorrendje: dr. Fekete Imréné a kormányzóné nevében, dr. Fekete Imre polgármester a város részéről. Majd Jeszenszky Ernő alezredes a helyőrségtől, Ván Benjámin és dr. Sulyok Béla az egyházaktól, özv. Horváth Zsigmondné a MANSZ-tól, dr. Kathona Mihály a hadirokkantak és Tegzes Károly a leventék nevében. Róna Gábor a tanítóságot, Monda Antal a gazdákat, Fekete Jenő az erdőhivatalt, Németh István pedig a munkásokat képviselte. Az ünnepség végeztével a göbölyjárási I. számú iskolában 50 szegénysorsú tanulót vendégeltek meg ebéddel.134 Szintén 1938-ban történt, hogy dr. Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató ásatásokat végzett Halas határában. A balotai Kőhalom ásatása első napján (1938. szept. 19.) 40-nél több sírt tártak fel. A középkori Balota település temploma, temetője állhatott itt.135 1935-ben új postaügynökség kezdett működni Göbölyjárás pusztán, a vasútállomáson. A postakézbesítés hiánya miatt szükségessé vált a további fejlesztés. 1937-től kezdve Göbölyjáráson, Füzesen, Alsószálláson naponta volt faluzó levélhordó járat. A ritkábban lakott tanyaterületeken másodnaponként járt a levélhordó.136 1936 januárjában dr. Fekete Imre polgármester göbölyjárási birtokán 3 magyar hold ingatlant ajánlott fel díjmentesen tanyaközpont létesítésére. Még abban az évben felépült ott, és 1937-ben megkezdte működését a tenyészállat központ. Ebben két te- nyészmént, két tenyészbikát és két tenyészkant tartottak.137 Ezzel a témával kapcsolatos az az adat, hogy Kiskunhalas városa határának tanyai közigazgatási központjairól tervezetet készített 1937-ben.138 A polgármester Göbölyjárás tanyaközpontot ösztönző elképzelése megvalósult, mert a „bikaistálló” ma Balotaszállás belterületén van. Az 1940-es évek elején hatalmas belvizek okoztak árvízszerü károkat. 1940 őszén Pirtó,Tajó, Balota pusztákat újból elöntötte a belvíz. Dr. Kathona Mihály polgármester vízlecsapolást sürgetett a földművelési minisztériumban.139 A balotai vizeket Puszta- mérgesen keresztül a szegedi határba vezették.140 1940 novemberének végén elkészült a Dongéri főcsatorna. Balota és Eresztő puszták belvízgondjainak megoldására is terveket készítettek.1411942 áprilisában gr. Teleki Mihály országgyűlési képviselő, Bauer Sándor árvízvédelmi kormánybiztos és dr. Kathona Mihály polgármester szem- leúton járt a „vizátok verte halasi földeken”. (Mások is, pl. Lakatos Vince, aki ekkor már pesti újságíró.)142 Teleki véleménye szerint a csatornahálózat azonnali kiépítése, a meglévők kibővítése és még szivattyútelepek felállítása is szükséges.143 74
