Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században
Tandari Antal 111 Tóth-Nagy József 182 Vas József 245 Tandari Imre 113 Tóth-Nagy Józsefné 183 Vas Sándor 188 Tapodi József 297 Török Antal 135 Vásárhelyi Ferenc 232 Temesvári Imre 97 Tumó Lajos 243 Vecsernyés István 139 Temesvári Imre 98 Tumó Istvánná 242 Virág József 346/a Terhes István 227 Turcsi Ferenc 121 Virág Péter 43 Tóth Antal 102 Turcsi István 123 Vizkeleti József és társai 38 Tóth János 231 Turcsi János 119 Vőneki Ferenc és társai 67 Tóth Márton és társai 112 Vajas-Ördög Ferenc 278 Vőneki István 331/a Tóth-Baranyi Elekné 130 Varga György 125 Vőneki János 333 Tóth-Baranyi Mór 135/a Vas Imre 179 Vőneki János és társai 332 özv. Tóth-Nagy Györgyné 106 Vas István 342 Zsikó István 246 Tóth-Nagy Györgyné 181 Vas János 204 Forrás: Nagy Szeder István, 1932 Komócsin, Magda, Ónozó, Palotás, Rabi, Sárkány, Tombácz, Tömösvári, Veszelka,110 Kiskundorozsmai eredetű családnevek: Cékus, Kollár, Márta, Sándor, Soós, Tajti, Tapodi.111 Balota gazdasági szempontból Halas helyett Szeged felé kezdett igazodni. A néhány nagyobb birtokú gazda, akinek Halason volt háza nem érzékelte a balotai panaszokat, az 5-10 holdas homokon küzdő kisgazdák (abalotaiak zöme) problémáit.112 Piacot akart Balota, mert messze estek Halastól. A település napszámosai kénytelenek voltak Pusztamérgesre, Öttömösre gyalogolni munkáért. Czékus Balázs alsóbalotai szélmalma mellett ingyen területet ajánlott fel piac céljára.113 Mivel Balota déli része 20-25 km-re fekszik a várostól, gazdasági és társadalmi szempontból is fő problémává vált a korszerű müút megépítése. A halasi határban élők súlyos panasza, hogy gyakran járhatatlanok az utak. Ez akadályozta őket a termés értékesítésében, nehezítette a mezőgazdaság fejlődését.114 Az utat egészségügyi szempontból is fontosnak tartották „A külterületi tanyarendszer egészségügyi viszonyainak fejlesztésére nézve legnagyobb fontossággal bírna a tanyai utaknak a kiépítése. Ezáltal a tanyai lakosság könnyebben elérhető és közelebb hozható lenne a város egészség- ügyi és kulturális intézményeihez, a tanyai betegeknek orvoshoz vagy kórházba való szállítása mentőautóval a legrövidebb idő alatt megtörténhetne és nem kellene - mint jelenleg - az orvosnak egy-egy tanyai beteg meglátogatásával esetleg egy egész napot kocsizással töltenie.”115 Mivel „sok putrilakó törpebirtokosnak nincs kocsija, hogy az orvost kihozza a városból” Czagány Károly gazda szerint is sok balotainak keserves kálváriát kell járni, mire orvoshoz jutnak: „Egyik szomszédomnál beköszöntött este a betegség. A házbeliek elmentek kocsit keresni. Négy-öt kilométeres körzetet be kell ilyenkor kóborolni, míg valahol egy használható ló, meg kocsi akad. Mikorra kocsit kaptak, éjfél elmúlt. Három óra az út halasig, ugyanannyi vissza. Reggel volt, mire az orvos a beteghez kiért és dél is elmúlt, mire az orvost visszavitték, az orvosságot meg kihozták a városi patikából. Majdnem kerek 24 órába kerül tehát, mire a balotai homoktaposó orvosságot kap, ha megbetegszik.”116 1926-ban kezdődött a balotai út építésének hosszú története. Kiskunhalas felterjesztést írt a kereskedelmi miniszternek, hogy a balotai utat vegyék fel újból az állami utak közé.117 1927 márciusában Halas város közgyűlése határozatot hozott a balotai út építéséről: ez a Szabadkai úton kezdődne, letér Göbölyjárás felé, ezen keresztül Balotáig, majd a halasi határig.118 Thuróczy Dezső polgármester 1927-ben és 67
