Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

18. Demarkációs vonal Balota határánál, 1919

velhette Az utóbbiak közül 1 hold alatti (26,89 %) csupán a földterület 0,57 %-át mondhatta magáénak."

A legjelentősebb nagy gazdák és úri birtokosok (100 kh felett, a későbbi Balotaszállás területén, 1940 körül): Farkas Elek országgyűlési képviselő (1200 kh), Czagány Mákos család több tagja (kb. 800 kh), Halász Darabos testvérek (5 család, kb. 800 kh), Schneider testvérek (600 kh), Makay Károly gyógyszerész és felesége Babó Matild (350 kh), dr. Nagypál Ferenc ügyvéd (300 kh), Pázsit Antal a városi képviselőtestület elnöke és Fekete Imre polgármester apósa (300 kh), Nagykálózi József (150 kh), Babó Kálmán és Babó Zoltán (130-130 kh), Morava Ferenc (130 kh), Gönczi Benő (120 kh), Zsótér Antal szabadkai milliomos (120 kh). A jelentősebb birtokosok közé tartoztak: Borbás Imre ügyvéd, Monda család, Kosár Imre (75 kh), Tombácz István szegedi téglagyáros (70 kh szőlő), Dietrich Fülöp szegedi kereskedő (60 kh szőlő). A tucatnyi középparaszt (pl. Bánóczki család, Király Gyenge család tagjai) nehezen bírta a versenyt a nagygazdákkal. 1945 előtt az e területen élő megközelítően 2800 főnyi lakosság döntő többsége 1 -5 holddal rendelkező szegényparaszt, vagy még kisebb földű cseléd, részes, napszámos volt.100

A terület müveltségbeli helyzetére jellemző adatot nyújt az 1930. évi népszámlálás. Balota 2043 lakója közül ír és olvas 1151. Göbölyjárás 569 fős népessége közül ír, olvas 385. Ekkor a két puszta lakóinak több mint 41 %-a analfabéta volt.101

63

Térkép: TJM 4206