Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

4. táblázat. Balota és Göbölyjárás népessége 1835-1945

év

Balota

katolikus ev

református

OSSZ

Göbölyjárás

katolikus

ev református

OSSZ

1835

127(70,2%)

54(29,8%)

181

66(42,6%)

89(57,4%)

155

1836

148(75,1%)

49(24,9%)

197

71(51,8%)

66(48,2%)

137

1838

184(82,55)

39(17,5%)

223

89(56,3%)

69(43,7%)

158

1840

170(76,2%) 4(1,8%)

49(22,0%)

223

84(61,3%)

53(38,7%)

137

1842

191(69,2%) 2(0,7%)

83(30,1%)

276

93(33,8%)

182(66,2%)

275

1844

202(72,1%)

78(27,9%)

280

57(27,9%)

147(72,1%)

204

1847

235(76,3%)

73(23,7%)

308

48(26,5%)

133(73,5%)

181

1848

237(77,2%)

70(22,8%)

307

48(26,7%)

132(73,3%)

180

1851

262(81,1%)

61(18,9%)

323

49(26,8%)

134(73,2%)

183

1852

276(82,1%)

60(17,9%)

336

55(32,4%)

115(67,6%)

170

1853

289(82,8%)

60(17,2%)

349

56(32,9%)

114(67,1%)

170

1854

294(81,0%)

69(19,0%)

363

56(32,4%)

117(67,6%)

173

1855

273(79,4%)

71(20,6%)

344

67(32,45)

140(67,6%)

207

1856

280(79,3%)

73(20,7%)

353

63(30,1%)

146(69,9%)

209

1857

271

?

?

65

?

7

1858

279

?

?

62

?

?

1859

286

?

?

20

?

7

1860

289(80,7%)

69(19,3%)

358

24(17,0%)

i 17(83,0%)

Í41

1861

291(82,2%)

63(17,8%)

354

26(19,8%)

105880,2%)

131

1863

290(82,6%)

61(17,4%)

351

23(18,0%)

105(82,0%)

128

1865

286(83,1%)

58(16,9%)

344

25(17,5%)

118(82,5%)

143

1867

281(87,5%)

40(12,5%)

321

26(19,3%)

109(80,7%)

135

1869

280(88,6%)

36(11,4%)

316

28(21,2%)

104(78,8%)

132

1871

281(88,9%)

35(11,1%)

316

29(21,6%)

105(78,45)

134

1873

279(88,6%)

36(11,45)

315

30(22,7%)

102(77,3%)

132

1877

289

?

?

30

?

?

1881

452

?

7

40

7

?

1885

462

?

?

45

?

?

1888

500

?

?

63

7

?

1890

551

?

?

68

?

7

1891

?

?

931

?

?

227

1892

726

?

?

i 05

?

7

1894

761

?

?

110

7

?

1896

776

7

?

110

?

7

1898

787

?

7

110

?

?

1901

1058(85,2%)5(0,4%)

179(14,4%)

1242

126(56,0%)

11(4,9%) 88(39,1%)

225

1909

1202(86,7%)5(0,4%)

179(12,9%)

1386

138(58,2%)

11 (4,6%) 88(37,2%)

237

1910

1483

491

1920

1522

510

1930

1856(91% 6(0,2%

160(7,8%)

(+21)2043

462(81,2%) 9(1,5%)

83(14,5%)(+16)

569

1945

2331

642

Források: Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Vaciensis 1835. 98; 1836. 83; 1838. 95. 1840. 98; 1842. 99; 1844. 101; 1847. 126; 1848. 126; 1851. 120-121; 1852. 113. Schematismus Cleri Dioecesis Vaciensis 1853. 103; 1854. 108-109; 1855. 61-62; 1856. 65; 1857. 39; 1858. 39; 1859. 39; 1860. 114-115, 1861. 119; 1863. 119; 1865. 117; 1867. 87; 1869. 102; 1871. 103; 1873. 103; 1877. 94; 1881. 89; 1885. 83; 1888. 90; 1890. 89-90; 1892. 89-90; 1894. 92-93; 1896. 92-93; 1898. 92-93, 1901. 99; 1909. 89-90; 1913. 100. Kun-Halas 2. évf. 4. sz. 1891. jan. 25. 4. Kiskunhalasi Helyi Értesítője 33. évf. 18. sz. 1933. márc. 4. 3. Juhász Antal 2001. 277. Juhász Antal 2005. 72. 108. 112. Szakái Aurél 2003

Az 5. táblázatból jól látszik, hogy Göbölyjárás megtartotta 1-2 %-os részesedését Kiskunhalas népességéből. Balota aránya azonban az 1,6 %-ról 7,1 %-ra emelkedett. A két puszta együttesen 3 %-ról 9 %-ra nőtt száz év alatt.

1876-ban a Jászkunság megszüntetésével és Magyarország közigazgatási átszervezésével Kiskunhalas Pest-Pilis-Solt vármegyéhez kerül, mert létrejött az új Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

1882-1883-ban megépült, ill. átadták a forgalomnak a Budapest és Zimony közötti vasútvonalat. Először a Pest-Szabadka közti 167 km-es szakaszt helyezték üzembe 1882. december 5-én. Ezzel Balota puszta térsége bekapcsolódhatott a vasúti közleke57