Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Szakál Aurél: Balota puszta a 16–20. században

Térkép: Szakály Ferenc 2000. 3-4. kép alapján

közigazgatási terület élére béget állítottak.3 Elképzelhető, hogy kedvezőtlen hadmozgások érintették a várost és környékét az 1551/1552. évi háborúban. Szeged balul végződött visszafoglalási kísérlete (1552. február) és Szolnok várának eleste (1552. augusztus) a teljes Duna-Tisza köze török megszállását eredményezte.4 A korábbi pusztítások hatására Halas 1560-ban jelentéktelen település, össznépessége nem érte el a száz főt sem.5 1566 nyarán a kevésszámú halasi lakosságot a tatár segédcsapatok kardélre hányták, amikor a Gyula várát ostromló török táborból kirajzottak.6

Az 1569-es év Halas történetében jelentős változást eredményezett, mert újratelepült a Szokollu Musztafa budai pasa által nyújtott kiváltságok révén. A kedvezmények közé tartozhatott az is, hogy az újjáéledő településhez hozzácsatolták a körülötte lévő pusztákat, ezzel megnövelve a település életterét. Jelentős vonzerőt biztosított az ilyenkor szokásos „szabad esztendők”, amelyek a török adóösszeírásokból kiolvashatóan az adómentesség helyett csupán alacsonyabb megterhelést eredményeztek.7 A Halas városról készült 1570. évi török adóösszeírásban szöveges említés szerepel Balotáról. E szerint „Balota puszta, a nevezett város lakóinak kezén.”8 Az 1578. évi adóösszeírás szerint Balota puszta másokkal együtt („Karapái, továbbá Vadkert, Fejírfőd, Fejírsol/Fej írsül, Bogárd/Pógárd, Fejírtó- másik nevén Akgöl és Balota puszták”) „a nevezett város rájáinak birtokában vannak.”9 (A rája arab szó, jelentése nyáj. Az oszmán-török birodalom alattvalóinak gyűjtőneve. Vallási különbség nélkül beletartozott mindenki (a muzulmánok is), aki földet művelt, állatot tenyésztett, ill. adót fí40