Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotai emberek - Rádóczi Tímea: A Halász D. és a Rádóczi családról
A Halász D. és a Rádóczi családról Rádóczi Tímea Apai felmenőim családfáját az 1670-es évekig sikerült visszavezetni, Halász Darabos Géza 1980-ban készített családfája segítségével. A felületes szemlélőnek is azonnal kiderül az okmány tanulmányozása során, hogy a „Halászok” nevébe 1797-ben kerül bele a „Darabos” megkülönböztető jelző. Erre vonatkozólag több legenda is keringett a családban. Az egyik szerint Halász József mikor összeházasodott Ronyecz Terézzel Kiskunhalason, házasságkötésükkor használja a Darabos Halász József nevet. A monda szerint ennek a Józsefnek hiányos volt az egyik ujja. Ez később átalakul, bekerül a Halász név után, és az utódok már csak D betűvel jelölik. A másik történet eredete már az idő homályába veszett sajnos. Eszerint a folyóparton halászó emberek találtak két gyereket. Mivel semmit nem tudtak róluk, ezért saját foglalkozásuk elnevezését adták nekik. Mivel az egyik gyermek arcán egy vágás volt látható, úgy különböztették meg őket, hogy a vágott arcú lett a Darabos Halász, a másik a Halász. Apai dédszüleimmel kezdődik történetem, akik 1906-ban kötöttek házasságot. Dédnagyapám: Rádóczi József (Kiskunhalas, 1879-1958), dédnagyanyám: Vörös- Tepszi Julianna (Kiskunhalas, 1885-1969). Ők a Balotapuszta 68. szám alatti ingatlanon kezdik életüket, melyhez 38 kh tartozik. Ezt a földterületet művelik, majd Vörös-Tepszi Julianna szüleinek halála után meg is öröklik. 1926-ban beköltöznek Kiskunhalasra, ekkor földterületük 98 kh-ra rúg, melyből 60 kh-at ők müveinek a városból, a balotapusztai területet és tanyát bérbeadják egy Szekeres István nevezetű parasztembernek. Bérleti díj fejében nem pénzt kémek, hanem terményeket, hízott jószágot. Hízott kacsa, liba, tej, túró, termények „vándoroltak” a halasi tulajdonoshoz. A bérlő ezen a földön úgy összeszedte magát, hogy a világháború előtt elköltözött Balotapusztáról, a Baranya megyei Kisasszonyfára. Ott próbált szerencsét. Közben dédnagyapám részt vett az első világháborúban. Boszniában harcolt, nem esett hadifogságba, a háború végén hazatért. Ez alatt az idő alatt dédnagyanyám napszámosok segítségével gazdálkodott. Állattenyésztéssel: sertés, szarvasmarha, lótartással, aprójószággal egyaránt foglalkozott. Ezek etetéséhez a takarmányt a saját földjeiken termelték. Az évek folyamán négy gyermekük született: József, Mária, Julianna és az apai nagyapám, István. Az első három gyermek a kor gyakori betegségében a torokgyíkban (diphtheria) elhalálozott. Nagyapám 1918. november 13-án született. A két világháború közti időszakban gyerekeskedett, belenőtt, beletanult a gazdálkodás fortélyaiba, tudományába. A gazdasági alapismereteket az akkori felfogás szerint tanulta is. A másik ági apai dédszüleim: Halász D. Károly (Kiskunhalas, 1892-1987). Szanyi Ida (Kiskunhalas, 1899-1979). 1918-ban kötöttek házasságot Kiskunhalason. Dédnagyapám 100 kh földet tanyával, gazdasági épületekkel, dédnagyanyám 58 kh földet 293
