Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Száraz Csilla: Balota története a kezdetektől a késő középkorig

a Szőlösi tanyától ÉNy-ra, egy É-D-i irányú környezetéből kiemelkedő foldháton, a másik a leletsűrüség alapján megállapított centrum az előbbitől DNy-ra 150 m-re, azzal párhuzamosan, szintén egy É-D-i ki­emelkedő foldháton helyezkedik el. A lelőhely a két centruma között is viszonylag sok cserepet találtunk. Leletek: Árpád-kori fazék- és oldaltöredékek, bográcsperemek. Durva, kavicsos bamáspiros színű perem - és oldaltöredékek. A leletek közül kiemelkednek a bográcsperemek, melyeknek három típusát le­hetett elkülöníteni a lelőhelyen. 1. Sötétszürke durva, samottos „T” formájú perem (4. tábla 4,1). 2. Sár­gásbarna, samottos, az edény oldalhoz képest csak megvastagodó, lekerekített peremű darab (4. tábla 2). 3. Bamáspiros, samottos markáns „T” formájú peremmel ellátott darabok, amelyek éles töréssel folyta­tódnak az oldalban (4. tábla 5). Az egyik töredék peremének belső felén felfüggesztésre szolgáló átfúrás részlete látható (4. tábla 3). A fazéktöredékek között zömében sárgáspiros, csillámos, samottos töredékek voltak. Találtunk még durva, kézzel formált cserepeket, az egyik peremet ujjbenyomkodással díszítették, előkerült még 4 db szarmata és 1 db középkori töredék. 30. lelőhely: Balotaszállás-Pap tanya54 A Balotaszállás-Öttömösi határtól ÉNy-ra, a Pap tanya ÉNy-i oldalán, közvetlen a Balotai út ÉK-i oldalán, a 29. lelőhelytől és a Szőlősi tanyától DK-re, a területet É-D-i irányban átszelő Széksósi-csatoma Ny-i oldalán, egy 120x70 m-es területen található. A lelőhely pontos határai nem ismertek, mert a vi­szonylag kis felületű művelés alatt álló részt legelő veszi körül. Leletek: Árpád-kori kavicsos, barnásvörös színű oldaltöredékek, bogrács peremtöredékei. A bog­rácsperemek közül kiemelkedett egy barnásvörös töredék, amelynek vízszintes, aszimmetrikus „T” for­májú pereme van, ennek befelé eső része a hosszabb. A külső peremrész éles vonallal folytatódik a test­ben. Á perem külső részén, középen bemélyített, teknős barázda fut. 31. lelőhely: Balotaszállás-Turcsi tanya55 A lelőhely a Balotaszállást és Öttömöst elválasztó határúttól ÉNy-ra, közvetlenül az út mellett, a Turcsi tanyától D-DK-re, egy 150x200 m-es szántott-boronált, D-i részén lucernával borított területen ta­lálható, ÉK-i határa a térképen is jelzett fenyőerdő. Leletek: Árpád-kori barnásvörös, kavicsos soványítású oldaltöredékek, bográcsperem töredékek. A lelőhelyen a cserépbográcsoknak szintén több típusát találtuk meg. Ezek változatai megegyeznek a 29. le­lőhelynél ismertetett típusokkal. 32. lelőhely: Balotaszállás-Kőhalomtól D-re56 A lelőhely a Kőhalomtól D-re, a Kőhalomtól DK-re fekvő tanyától nem messze, a tanya D-i része előtt elhaladó földúttól É-ra található. A leleteket egy mélyen szántott területen 100x150 méter sugarú körben találtuk. A lelőhely É-i részén középkori (XII-XIV századi), a D-i részén pedig kevésszámú szar­mata oldaltöredéket találtunk. A területet legelő veszi körül. 33. lelőhely: Balotaszállás-Budai tanyától Ny-ra57 A Budai tanyától Ny-ra, a 10. lelőhelytől ÉK-re, a Kőhalomtól É-ÉK-re, a 34. lelőhelytől D-re, egy a környezetéből kiemelkedő, legelővel körülvett foldháton találtuk a leleteket. Leletanyag: Néhány Ár­pád-kori oldaltöredék és kevés durva, jellegtelen kézzel formált darab került elő. 34. lelőhely: Balotaszállás-Szűcs tanyától D-re58 A lelőhely a 33. lelőhelytől É-ra, a Szűcs tanyától D-re, a térképen Tóth tanyaként jelölt tanyakomp­lexumtól DNy-ra, egy környezetéből kiemelkedő dombháton, szántott-boronált területen található. 200x150 méteres körben találtuk a leleteket. A lelőhelyet legelő veszi körül. Leletanyag: Szarmata és Árpád- kori cserepek. A szarmata darabok között a jellegzetes szürke koron­golt oldal- és peremtöredékek voltak felülreprezentálva. Az Árpád-kori darabok közül itt is kiemelkedtek a bográcsperemek, melyeknek két formáját is megtaláltuk. Az egyik egy kívül sárgásbarna, belül fekete jól égetett, apró kaviccsal és csillámmal soványított, kihajló peremű darab, külső részén felfüggesztésre utaló szabálytalan barázda látható. A másik darab formailag teljesen megegyezik az előzővel, kivitelében azonban más, fekete színű, durvább samottal soványított töredék. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom