Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
szertár építése volt,137 miután a napközit és az óvodát átadták 1975-ben. A későbbiekben lett majd annak a munkának jelentősége, amit szintén erre az időszakra terveztek, nevezetesen a művelődési ház tetőszerkezetének átalakítása, felújítása. A falu villamoshálózatának korszerűsítése folyamatos volt, de nehéz munkát jelentett. Túlságosan öregek, helyenként elhasználódtak a vezetékek. Ezt kívánták orvosolni akkor, amikor a magasfeszültségű hálózat átépítését tűzték ki feladatul .138 Ennek következő lépése volt, hogy a déli oldalon a faluhoz közelebb eső tanyák közművesítését tervezték. Ami fékezte a tanyasi lakosság további elvándorlási kedvét, miután a kinti iskolákat lassan megszüntették. A füzesi iskolát 1976-ban végleg bezárták.139 Ekkor a település lélekszáma 2210 fő volt, ebből 541 lakott a belterületen. Ezekben az években a termelőszövetkezetekben is bekövetkezett némi szerkezet- váltás. Amíg a hatvanas években erőszakos növénytermesztés figyelhető meg, addig a hetvenes évek végére ez úgy módosult, hogy a szántóterület is csak kb. 1/3-ára esett vissza. Növekedett a szőlő-, gyümölcstermesztés és egyéb gazdálkodási formák. Például igen jelentősen megnövekedett az erdők száma.140 A két tsz 2223 hektár területen folytatott ekkor erdőgazdálkodást. A lakosság körében a szerkezetváltással együtt bizonyos illegális tevékenységváltásra is sor került. Míg az időszak elején ilyen volt a bor zugkimérése, addig mostanra a sertéstartás területén mutatkozott némi fennakadás (tiltott anyadisznó, „kani” tartás). Mindazonáltal a helyi gazdaságok egyre határozottabban támogatták anyagilag az egyes intézményeket:141 a Kossuth Tsz már hagyományosan a művelődési házat, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság balotaszállási egysége az óvodai férőhely bővítését és karbantartási munkálatokat az óvodában, az iskolai úttörőszoba felszerelését az erdőgazdaság.142 Ekkor nyerte el véglegesnek mondható új-mai arcát a művelődési ház. A tetőszerkezet átalakítása, felújítása után akusztikai és villanyhálózati fejlesztést hajtottak végre, majd új arculatot kapott a kultúrház nagyterme. Kettős hasznosításúvá alakították: torna- és színházterem lett belőle. így 1978-ra kiderült, hogy a tervezettnek majdnem a duplájába került.143 Szintén erre az évre készült el az iskolafejlesztés részeként a fiú és leány gyakorlati terem és a tetőszerkezet cseréje.144 Az ötvenes évek bontott anyagú építkezései megbosszulták magukat. Mind a központi iskola, mind a művelődési ház bontott anyagokból épült fel. Onnantól a felújításokat már más anyagokból végezték el. így elkerülhetetlen volt a folyamatos, költséges állagmegóvás. Megújulni látszott a község egészségügyi intézménye is. 1974-ben új orvos145 jött a településre, majd 1975-ben egy másik pályázatot írt ki a település vezetősége, így a község fennállása óta a harmadik orvos telepedett le. Az első 1974-ben, a második 1975-ben költözött el. 1977-re elkészült a már régóta tervezett új orvosi rendelő, egészségház, gyógyszertár terve. Az épületet az orvosi lakás mellé tervezték. A község egészségügyi helyzete kielégítő volt, kirívó problémák az évek során nem merültek fel.146 1978-ban elkészült az újabb terv, ami határozatban kimondta, hogy a község az „öreg falu” felé fog a következő években terjeszkedni első lépcsőben, majd déli irányba második lépcsőben.147 Szerepelt a tervekben még az öregek napközi otthona, ABC áruház, új községi sportpálya. Ezek már a 1990-es rendszerváltozás következtében nem valósultak meg. Ezen építmények felépítésének támogatása természetesen a helyi üzemek (tsz-ek, ÁG, tsz-közi, erdészet) együttműködésével jöhettek csak létre. 169
