Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái

Az alsógöbölyjárási iskola A puszta területén 1930 szeptemberében nyílt meg iskola. Az iskolát egy tanya­házban nyitották meg. Ebben az épületben működött a csecsemő otthon is.69 Regős (Lájer) József, mint helyettesítő volt az első tanító. Az 1930/31. tanévben 90 tanulóval foglalkozott. Őt tanév közben Füzesre helyezték, helyére Pacher Antalné Bakó Etelka került.70 Az 1931/32. tanévtől már két tanítót alkalmaztak a magas tanulólétszám miatt, s a gyermekek váltakozva, délelőtt, délután jártak iskolába. Tóth Erzsébet és Lakó Ilona tanította a hat évfolyamra beírt 90 gyermeket. Év végi jelentésükben így jellemezték az oktatás és nevelés színvonalát: Tóth Erzsébet szerint „az otthoni feladatok el nem készítésében 50%-ban a szülők a hibásak, amennyiben a gyerekek ilyen panaszokkal állnak elő; nem gyújtottunk lámpát, dolgozni kellett stb. Mire a gyermek a feladat el­készítéséhez fogna, kifárad. A fiúgyermekek fáradtak, bágyadtak, kedvetlenek. Már az iskolába is fáradtan jönnek. Sok házimunkát végeznek. Fegyelem terén szükség volna a pálcára, de tekintettel az erősen szocialista érzelmű szülőkre, inkább a bezárás­sal igyekszem büntetni, és az önérzetre hatni.” A másik tanítónő, Lakó Ilona, a III-IV-V-VI. osztályosok tanítója jelentésében a következőket írta: „A szülők nagy ré­sze nem segíti az iskolát, sőt ellene beszélnek mondván "minek a tanulás? Tedd le a könyvet, menj, inkább forgasd a földet!" Ennek oka az, hogy nagyon szegény emberek laknak a körzetben, emiatt gyermekeiket felnőttként dolgoztatják.”71 1934 szeptemberétől Tapolay Elekné Jakabcsics Margit tanítónőt alkalmazták. Az ő működésével hosszabb időre stabilizálódott az iskolai munka. Vele egyidőben ka­pott tanítói megbízást Nagy Irma is.72 1935-ben a város országgyűlési képviselőjévé választották Halason gróf Teleki Mihályt, földművelésügyi minisztériumi államtitkárt, későbbi földművelésügyi mi­nisztert. Szívügyének tekintette a tanyai iskolahálózat további bővítését is. Ez ügyben dr. Fekete Imre polgármester társaságában többször tárgyalt Hóman Bálint miniszter­rel, az állam segítségét igényelve tanyai iskolák építéséhez és fejlesztésekhez, a meg­lévő iskolák bővítéséhez. Sikerült elérniük, hogy öt iskola építéséhez államsegélyt kapjon a város. Lénye­gében a felépítendő iskolák költségeinek 90%-át, fedezte az ál­lam. A 9000 pengős se­gély - kiegészítve a vá­ros pénzével - elegen­dőnek bizonyult ahhoz, hogy az öt iskola fel­épüljön illetve, hogy a már működő tanyai is­kolákhoz nyolc tanter­met készítsenek. Ezen építési program kereté­ben kapott új iskolát Alsógőbölyjárás is. A 13. Az alsógöbölyi iskola 141 Fotó: ÁMK; TJM 2006.52.2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom