Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
Felsőkistelekre helyezték át.36 A helyzet normalizálódott azzal, hogy Szegedit eltávolították, és a füzesi iskolához helyezték Balaton Bélát és feleségét Balatonná Kovács Irmát. Az általános iskola kiépítésével párhuzamosan többször átszervezték a külterületi iskolák igazgatását, irányítását. A végső átszervezést 1948-ban hajtották végre, melynek értelmében Füzes I. számú iskola az Alsóvárosi Általános Iskola tagiskolája lett. Erre az időre már nyolc évfolyamos áltatános iskolává alakult át két tanulócsoporttal. Az 1949/50. tanévtől az I-IV. osztályt Balaton Béláné, a felsőtagozatos osztályokat Zsigmondi Veronika (később Sziklai Istvánná) tanította. Az 1950/51. tanévben már három tanerős, három tanulócsoportos iskolaként működött a füzesi iskola. Az I—III. osztályosokat Balaton Béláné, a II-IV. évfolyamba járókat Sziklai István, a felsőtagozatosokat összevont formában Zsigmondi Veronika tanította. Ez a szervezeti forma fennmaradt 1952-ig, Balotaszállás önálló községgé alakulásáig.37 A felsőgöbölyjárási iskola Felsőgőbölyjárás pusztán az első iskolát 1895-ben állították fel a környéken lakók, egy e célra bérelt tanyában. A tanítónak vállalkozó Franciskovits Bélát szerény javadalmazásban az iskolába járó gyermekek szülei részesítették. Később Franciskovits levelet írt a polgármesternek, melyben leírta, hogy Felsőgőbölyjárás pusztán hajlandó olyan csekély díjazásért ellátni a tanítói munkát, hogy „ez a városi közpénzt alig fogja megterhelni.” Havi húsz forint fizetést kért csak.38 Ez az iskola, egy évi működés után megszűnt. Ezt követően 1909-ig Felsőgőbölyjáráson sem magán, sem nyilvános iskola nem működött. 1909 szeptemberében Maring Kristóf tanyáján szerveztek a szülők iskolát. Fenntartásához, a tanító fizetéséhez a város is hozzájárult, ennek ellenére nem nyilvános iskolaként működtették.39 A megyei Közigazgatási Bizottság már 1900-tól kezdve évente követelte, hogy Kiskunhalas város újabb és újabb iskolákat állíttasson fel a tanyavilágban, így Felsőgőbölyjárás pusztán is. A város képviselőtestülete és az iskolaszék olyan megoldást szeretne, mely a város költségvetését nem terhelné túlzottan. Megítélésük szerint Gőbölyjáráson nem sürgős iskolát nyitni, a tanulókat a már működő balotai illetve a felépítendő füzesi iskola be tudja fogadni. Ez az álláspont azt jelentené, hogy a gyermekeknek Balotára 4-6, Füzesre 5-6 kilométert kellene gyalogolni, s kiépített út egyik iskolához sem vezetett.40 Miután a város elemi iskoláit 1907-ben átadta az államnak, a város számára is sürgetővé vált az iskolaépítés a különböző pusztarészeken, köztük Gőbölyjáráson is. Hegedűs Kálmán a város országgyűlési képviselője közbenjárása eredményeként nemcsak a városban, de a külterületen is épültek iskolák. Azonos tervek alapján, állami költségvetésből nyolc tanyai iskola épült. Ekkor kapott új iskolaépületet tanítói lakással, melléképületekkel Gőbölyjárás is. A munkákat 1912-ben kezdték meg, s 1913 szeptemberében falai között megkezdték a tanítást.41 Első tanítóját. Bán Györgyöt Bodoglárról helyezték át; 15 tanéven át közmegelégedést kiváltóan eredményes munkát végzett. Alig, hogy megalakult és megszervezték az iskolát, kitört az első világháború. Ennek az iskolára nézve olyan következménye is volt, hogy már a IV. osztálytól kezdve 136
