Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Száraz Csilla: Balota története a kezdetektől a késő középkorig
nyeire is hivatkoztak a szerzők. A terpbejárás tárgyanyaga a Thorma János Múzeumba került 2003.6.1-től 2003.37.8. leltári számig. Balotaszállás régészeti lelőhelyei /. lelőhely: Balotaszállás, Balota puszta-Szalai föld Kun női sír. A lelőhely hagyományos megnevezése: Balotapuszta, a lelet előkerülése idején Halas város, azaz a mai Kiskunhalas határrésze. 1893-ban került a leletegyüttes a Magyar Nemzeti Múzeumba a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A megtalálás körülményei, a lelőhely közelebbi megjelölése ismeretlen, csupán annyit feltételezhetünk, hogy Halason az év elején kerülhetett felszínre a lelet, melyet nyomban elküldték a minisztériumba. A lelet egységes, megközelítőleg teljes, összetétele női sírra vall. Múzeumba kerülésekor 164 db tárgyból állt.13 (5-11. kép, 3. színes kép) Sírmellékletek: 1. Ezüst nyakperec: egy darabból készült, csavart, nyitott, végei visszapödröttek. 2. Ezüst lemezkarperecek (2 db): kettős sodrony szegélydísszel, nyitott végükön ékkő felerősítés nyoma. 3. Kristályfüggő filigrándíszes ezüst foglalatban, függesztőkarikával. 4. Ezüst tű, csavart, függesztőkarikával. 5. Ezüst csat: kerek ruhacsat poncolt díszítéssel. 6. Aranyozott serleg (?) talpa és szára filigránnal és ékkövekkel díszítve, a tárgy felső része hiányzik. A szár alsó negyedénél gömb alakú, áttört, filigrándíszes kosár. 7. Aranyozott ezüst, préselt kúpos veretek (27 db): kettős sodrony szegélydísszel, csúcsukon granulált gömböcskékkel. 8. Aranyozott ezüst fülesgomb kettőskúpos alakú. 9. Aranyozott ezüst préselt kúpos-rozettás veretek (9 db). 10. Aranyozott ezüst, préselt, félgömb alakú és négyzetes szegélyű veretek (6 db). 11. Aranyozott ezüst, préselt, félgömb alakú, kerek szegélyű veretek (9 db). 12. Nyitott ezüst karikák aranyozás nyomaival (83 db): vékony lemezből vágott, félhold keresztmetszetű, domború karikák széles nyílással, végükön felfűzésre szolgáló lyukakkal. 13. Egy gömbbel díszített ezüst fülbevalók (2 db): a függők karikáját egy-egy felhúzott lemezgömb dísziti. 14. Kiszélesedő fejű ezüst lemezgyűrű, kerek fején vésett díszítéssel: levélcsokor kétoldalt egy-egy félholddal. 15. Bronz karika, zárt. 16. Vaskarika, zárt, valószínűleg csat töredéke. 17. Vaskés töredéke. 18. Vas pánt töredéke (koporsóvasalás?) 19. Textilmaradványok: kétféle szövetből származó 14 darab töredék. A táblácskás szövésű töredékek selyemfonálból, fémszálas beszövéssel készültek, 1,2 cm széles szalaghoz tartoznak - valószínűleg öv maradványai. A mintás szövött selyemmaradványok ruhából származnak. 20. Arany pénz: III. Ióannész Vatatzész nikaiai császár (1222-1254) hyperperosa. A leletet a bizánci érem keltezi a XIII. század közepére.14 2. lelőhely: Balotaszállás, Felsőbalota-Pap tanya Honfoglalás kori női sír. A lelőhely a Simmerc tanyától DK-re, az Árvái tanyától K-re, Pusztamérgestől DNy-ra, a Pusztamérges-Balotaszállás közötti határtól DNy-ra egy kifli alakú dombhát KDK-i nyúlványán helyezkedik el. A terepet bejártuk, leletanyagot nem találtunk. (A lelőhely Balotaszállás-Felsőbalota és Balotaszállás-Pap tanya néven is ismert.)15 A Thorma János Múzeumba összesen 33 tárgy került.16 Ezek a következők: 1. Kovácsoltvas kengyel. 2. Bronz lószerszámzat. 3. Vert ezüst ruhakapocs. 4. Aranyozott ezüst, félhold alakú lószerszámveretek (2 db). 5. Aranyozott ezüst, kicsi szíjvégszerű lószerszámveret (2 db). 6. Aranyozott ezüst, nagy, szíjvég- szerű lószerszámveret. 7. Aranyozott ezüst, kerek lószerszámveret fül nélkül (3. db). 8. Aranyozott ezüst, kerek lószerszerszámveret füllel (3 db). 9. Ruhadísz: arany szalagdarab (3 db). 10. Ruhadísz: Formált aranylemez, kis korong (16 db).17 (3. kép, 1-2. színes kép) 3. lelőhely: Balotaszállás-Kőhalom A lelőhely a Balotai úttól ÉÉK-re, a Budai tanyától DNy-ra található. A dombon Szabó Kálmán 1937-ben az egykor itt álló templomot körülvevő temető 42 sírját tárta fel. (A dokumentáció elveszett.) Méri István is járt a területen. A következőket írja róla: „Kunhalom jellegű domb, tetején kis erdő áll, s egyáltalán nem látszik rajta, hogy ott már ásattak. Szabó Kálmán együtt Nagy Czirok Lászlóval ásott az Elő tanya felőli oldalon, s egy tűzhelyet bontott ki, amely kb. térdigérő mélységben volt. A dombot három oldalról (NY, É, K) vizenyős terület veszi körül, csupán kisebb szárazulat csatlakozik a domb lábához, viszont D-felé hosszú földnyelvben folytatódik. A domb tetején kőtöredékek mutatkoznak a kis erdőben. A domb körül nagyon kevés korai cserépbogrács töredéket találtunk. A két település összehasonlításából 13
