Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán

A tanya vízellátását ásott gémeskút biztosította.

A földművelésre alapozott gazdaságoknál a tanyatelken kerítették vagy választották le a konyhakertet és a baromfiudvart. A tanyaudvarhoz általában hozzátartozott az árnyat és gyümölcsöt egyaránt adó eperfa néhány más gyümölcsfával.

Gazdatanyák

A 6-10 tagú család önállóságát biztosító tanyaterület mérete az adottságok függvényében 15-50 katasztrális hold között mozgott az általunk vizsgált területen. Ez az a földterület, amelynek művelésével egy közepes család elbírt. Külső munkaerőt csak nagyobb idénymunkák idején vettek igénybe. Egy-egy fiatal legényt állandó cselédként többnyire azon családok esetében vettek fel az állatok ellátására, ahol kevesebb fiúgyermek volt.

Az ilyen tanyatelken levő építmények szépen tükrözik az önálló, független gazdálkodást. A lakóház általában a család méretétől függően három- vagy többosztatú: szo- ba-konyha(pitvar)-kamra vagy szoba-konyha(pitvar)-szoba-kamra. Ezen háztípushoz tartozik a Juhász Antal és Bárth János által 1971-ben felmért Balotaszállás 81. számú

7. Gazdatanya góréval. Göbölyjárás, Csonka dűlő

8. Nádfödelű istálló és góré oldaltoldással, 1971. Balotaszállás 49.

9. Körbe épített gazdatanya, öttömösi út

10. Nádfödelű gazdatanya melléképületekkel, nyaraló, Kisbalotai út

115

Fotó: Juhász Antal