Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)
Régi gyógyszertárak
1882. október közepén az „Isteni Gondviseléshez” nevű gyógyszertárat Tanács József vette meg.31 Tanács József gyógyszerész 1852-ben született Vácon. Az elemi és középiskoláinak elvégzése után 1878. május 27-én szerzett gyógyszerészi diplomát Budapesten. Római katolikus vallású volt.32 1885. szeptember 2-án Kiskunhalason a református templomban házasságot kötött Novák Rudolf gyógyszerész Irma (Julianna) nevű, 18 éves leányával.33 Aktívan részt vett a város életében, volt városi tanácsos, árvaszéki ülnök, iskolagondnok, valamennyi közérdekű mozgalom buzgó támogatója, a közélet kedvelt alakja. 1883. évben kérte, hogy a város kötelékébe vetessék föl, ami meg is történt, és a szokásos lakosítási díj felét el is engedték Tanács József gyógyszerésznek.34 Szívesen írt, és több irodalmi alkotása született, pl. A róna vadvirágai című könyve. „Az erdélyi bércek között az alföldi szép nagy rónaság képe lebegett az író lelke előtt, és könyvet írt, melyen a sík pusztának már-már kivesző romantikája vonul át a maga sajátos bűbájával. A halasiakat nemcsak azért érdekelte ez a könyv, mert jeles szerzője Tanács József, a halasi társaság egykor igen kedvelt és becsült tagja volt, és félig meddig most is halasi ember - írja az akkori lap - hanem még érdekesebbé teheti előttünk a könyvet az a sok halasi ízű és színű vonatkozás, reminiscentia (visszaemlékezés), melyet csaknem minden lapján találunk. Olvasván megelevenednek előttünk érdekes halasi alakok, kedves tájak, ismerős históriák, jóízű helyi adomák, melyek bár idegen nevek alatt, de rögtön felismerhetőek abból a vonzóan és kellemes folyékonysággal megírt három elbeszélésből, melyet a könyv tartalmaz”. A 164 oldalas kötet Kolozsváron jelent meg és teljes bevételét a Kolozsvárott felállítandó Kos- suth-szobor javára fordították.35 Tanács József 1890-ben Kolozsvárott vett gyógyszertárat és oda is költözött az év végén. 1920 elején Budapestre menekült a román megszállás miatt. A kolozsvári menekültek Kolozsvár követévé választották az összehívott nemzetgyűlésbe, de pár héttel megválasztása után, súlyos műtét következtében, 69 éves korában Budapesten elhunyt.36 Életében élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki a halasi újságokban, továbbá tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak. Nagyobb munkái:A róna vadvirágai (Három elbeszélés). Kolozsvár, 1904. Színezett fényképek. Útirajzok egy bajor nevelőnő naplója után két kötetben. Kolozsvár, 1906.37 Tanács József elköltözése után Pap Károly gyógyszerész vette át a gyógyszertárat 1890 második felében. Pap Károly gyógyszerész a nagybecskereki (ma Zrenjanin, Szerbia) római katolikus egyház anyakönyvében mint Pfaff Károly van bejegyezve. Az 1886. évi 23828 számú belügyminiszteri rendelettel Papra változtatta nevét, ekkor Deméndi Pap Károly néven írt alá és ilyen pecsétet használt. 1868. december 13-án született Pfaff János és Szembichter (vagy Menbichter, mert nem olvasható pontosan) Katalin gyermekeként Nagybecskereken. Római katolikus vallású volt. Alsó- és középfokú iskoláinak elvégzése után Budapesten szerzett gyógyszerész diplomát 1891. június 6-án.38 A gyógyszertár átvétele után 1890 augusztusában megvizsgálta a város vizét, majd leiratot küldött a polgármesteri hivatal pénztámokának.39 A gyógyszertárat a Skri- banek-házból a Fúró Lajos-féle (Práger Lajos-házba) helyezte át.40 Sajnos rövid, féléves tevékenysége után 1891. április 7-én, 28 éves korában tüdőbaj vitte a sírba. Temetése Kiskunhalason, április 9-én délelőtt 10 órakor volt a katolikus temetőben.41 A gyógyszertár vezetésével özv. Pap Józsefné született Vojnits Mária Dosics Tivadar okleveles gyógyszerészt bízta meg,42 aki 1891 májusáig vezette a patikát, melyet Símig István fiatal kalocsai gyógyszerész édesapja megvett 20.000 forintért.43 Símig István Kalocsán született 1866. november 5-én. Édesapja Rudolphus Símig, édesanyja Maria Hausner.44 Az elemi és középiskoláinak elvégzése után Budapesten szerzett gyógyszerész diplomát 1889. május 27-én.45 A gyógyszertár átvétele után az üzlet jogosultságára vonatkozó bejelentést nem tett, amit a felettes szervek szóvá is tettek.46 Néhány éves ittléte alatt a hivatalos szervek 15-20 ezer forintos adócsalást és adófizetés elmulasztását állapították meg, majd ennek ellenértékeként lefoglalást rendeltek el.47 Amikor Símig István elköltözött Kiskunhalasról 9
