Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)
Régi gyógyszertárak
gyógyszerészek egyaránt fellebbezést nyújtottak be 1913. október 17-én a város polgármesteréhez, melyben azt kifogásolták, hogy túl közel vannak egymáshoz a gyógyszertárak, éssszerübb lenne távolabb helyezni az újonnan megnyitandó patikát. így végül az új Szekér József-féle patika a Fő utcán (ma Szilády Áron utca 9. szám) nyílt meg és a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel.152 A gyógyszertár régi épület volt, folyóvízzel, WC-vel és öltözővel nem rendelkezett. Helyiségei köves padlózatúak voltak, 41. Tasak a gyógyszerek kiszolgálására csak a raktárhelyiségnek volt fa padlózata. A fűtés vaskályhával történt. A gyógyszertár berendezése szekrényekből állott, amit a gyógyszertár lebontása előtt Dusnokra szállítottak, és azóta is az ottani gyógyszertár berendezését képezi.153 Szekér József kérelmet adott be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához, melyben tudatja, hogy a gyógyszertár elkészült és kéri annak a nyitás előtti felülvizsgálatát. Áz alispán a 4108/kig. 1914. számú leiratában közli, hogy a kiskunhalasi negyedik gyógyszertárnak a vármegyei tiszti főorvos által történő megvizsgálására 1914. február 7-én délelőtt fog Kiskunhalasra kiszállni és megvizsgálni. Ha a követelményeknek megfelel, a forgalomnak átadja. így a gyógyszertár a fenti időben a forgalomnak át lett adva.154 Rövid idő múlva ismét kéréssel fordult az alispánhoz, hogy gyógyszertárát ünnep és vasárnapok délutánjain bezárhassa. Az alispán a 10755/1914. sz. 1914. március 20-án kelt leiratával engedélyezte a kérést, azzal a feltétellel, hogy az éjjeli inspekciót köteles megtartani.155 Szintén engedélyezték számára, hogy 1914-től 1919. augusztus végéig gyógyszerész- gyakornokokat tarthasson.156 A városban a MANSZ, a Református Ifjúsági Kör, az Úri Kaszinó tagja. Felesége Szalai Julianna a Rácz-féle patikában dolgozott. Gyermekük nem volt, így a gyógyszertárat végrendelete szerint Mészáros János „fogadott fia” örökölte, aki a gyógyszertárban dolgozott, mint gyógyszerésztechnikus.157 1944 májusában, a városban gyűjtés volt a bombakárosultak javára, melyhez 100 pengővel járult hozzá Szekér József.158 1945. október 24-én halt meg Kiskunhalason. Temetése a református temetőben volt október 26-án. Felesége 1946-ban hunyt el, mindketten egy sírban nyugszanak.159 Szekér József halála után Rabstein Imre gyógyszerész vette át a gyógyszertár vezetését 1947-ig, amikor Szekér Endre lett a vezető.160 Szekér Endre gyógyszerész 1901. szeptember 2-án született Jászkarajenőn. Édesanyja Gaál Paulina, édesapja Szekér Sándor református lelkész volt, mindketten kiskun- halasi születésűek. Az alsó- és középfokú iskoláinak elvégzése után 1924-ben szerzett gyógyszerész diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Szekér Endre gyógyszerésznek Szolnokon, a Kossuth tér 9. szám alatt drogériája is volt az 1940-es években. A második világháborúban nyugati hadifogságba került. Onnan hazatérve Kiskunhalasra költözött és a Szekér-féle gyógyszertárban, mint vezető 1947-től 1948 őszéig dolgozott. Ezután Kecskemétre költözött és ott az ún. Fördös-féle gyógyszertár, majd a Csongrádi utcai (jelenleg Medicina) gyógyszertár vezetője volt évtizedekig. Szakmai munkájának elismeréseként Érdemes Gyógyszerész címmel, majd arany díszoklevéllel tüntették 42. Szekér Endre gyógyszerész 27
