Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)

Régi gyógyszertárak

lően idegen nyelveket és zenét tanult. A hangszeres zenélés fontos szerepet kapott egész életében. Zongorázott, hege­dült, fűvolázott és gitározott. Gyermekeit is zeneszeretővé és zeneértővé nevelte. 1915-ben szinte az iskolapadból ke­rült az orosz frontra. Galíciában az első vonalban gyalogos­ként a lövészárokban kellett kockáztatnia fiatal életét. 1917 júliusában az oroszok elfogták, s hadifogolyként végighur­colták Oroszországon egészen Szibériáig. Szemtanúja volt a vörösök forradalmának. 1919-ben megszökött a fogság­ból, de mire hazaért, édesapja már halott volt.140 1919. október 16-án időkedvezménnyel Kolozsvárott letette a gyógyszerész-gyakornoki vizsgát. Egyetemi tanul­mányait Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyete­men folytatta, ahol 1923. szeptember 6-án gyógyszerész diplomát szerzett. Átvette a „Szent István Királyhoz” gyógyszertár vezetését. Részlegesen a gyógyszerkészle­tet érintően társult Árvái Károllyal. A 20-as és 30-as években sokat utazott külföldre. Darmstadtban, Német­országban a híres MERCK cég vendége volt. Sokfelé járt Európában, Észak-Afrikában, sőt az akkori közleke­dési viszonyoknak megfelelően áthajózott Amerikába is, s fölkereste az Egyesült Államok nagyvárosait. Vi­láglátott, európai műveltségű ember volt, aki nagyon különbözött a provinciális polgároktól. Idős korában előre látta Japán gazdasági előretörését. Különösen fog­lalkoztatta a japán kultúra és életmód.141 1935. május 11-én házasságot kötött Kiskunhalason Krafcsik Zoltán igazgató-tanító és Hausier Anna Amá­lia nevű leányával.142 Házasságából két gyermek, György és Márta született. Rendkívüli gondot fordított gyermekei sokoldalú neveltetésére, akik sokat profitál­tak apjuk európaiságából. 1940 táján a gyógyszertár mellett megnyitott egy önállóan működő illatszertá­rat. 143 A háborús évek viszontagságai őt sem kímélték. 1941-ben Bácska annektálásakor behívták katonának, majd 1944-ben ismételten. 1945 tavaszán Ausztriában újból orosz hadifogoly lett. Fogsaniba vitték, ahonnan betegen szabadult. Patikáját 1950 júliusáig vezette, akkor a magyar állam ismét eltulajdoní­totta, államosították. Igen rövid ideig az államosított Makay-patikát vezette Kiskunhalason. Egy napon kora reggel, minden előzetes bejelentés nélkül, a Bács-Kiskun Megyei Gyógy­szertári Központból autóval érte jöttek és levitték az akkori jugoszláv határsávba. Kunbaján kellett vezetnie egy patikát, amelyet nem hagyhatott el, és nem látogathatta családja. Kun­baját Bácsalmás, Kalocsa és Kiskőrös követte. Csak nagyon nehezen tudta elérni, hogy visszahelyezzék Kiskunhalasra, ahol a volt Rácz-, Szekér-, majd a MABI- házban (Eötvös utca) telepített egykori gyógyszertárában dolgozott.144 1967-ben az új Gyógyszerészeti Társaság tagja lett. 1969-ben ment nyugdíjba, 72 éve­sen. Jóllehet pályára lépése óta szolgálta a magyar egészségügyet, nyugdíjat csak az állami alkalmazásban eltöltött évek után folyósítottak neki, vagyis 1950. augusztus 1-jétől, patiká­jának államosításától, 1969. november 2-i nyugdíjazásáig. 1972. július 3-án a budapesti tu­dományegyetem ötven éves szakmai tevékenységét „aranyoklevél” adományozásával is­merte el. Nyugdíja változatlan maradt. Sokan becsülték és szerették. Sok barátja volt, nem­□aaaan 0 ^ $ CZURDA REZSŐ\ mtf „Szent István király" Vt U gyógyszertára és ^ Q kozmetikai laboratnrinm* 1? 0 35. Czurda Rezső gyógyszertári címkéje 34. Czurda Rezső 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom