Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)
Régi gyógyszertárak
lően idegen nyelveket és zenét tanult. A hangszeres zenélés fontos szerepet kapott egész életében. Zongorázott, hegedült, fűvolázott és gitározott. Gyermekeit is zeneszeretővé és zeneértővé nevelte. 1915-ben szinte az iskolapadból került az orosz frontra. Galíciában az első vonalban gyalogosként a lövészárokban kellett kockáztatnia fiatal életét. 1917 júliusában az oroszok elfogták, s hadifogolyként végighurcolták Oroszországon egészen Szibériáig. Szemtanúja volt a vörösök forradalmának. 1919-ben megszökött a fogságból, de mire hazaért, édesapja már halott volt.140 1919. október 16-án időkedvezménnyel Kolozsvárott letette a gyógyszerész-gyakornoki vizsgát. Egyetemi tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1923. szeptember 6-án gyógyszerész diplomát szerzett. Átvette a „Szent István Királyhoz” gyógyszertár vezetését. Részlegesen a gyógyszerkészletet érintően társult Árvái Károllyal. A 20-as és 30-as években sokat utazott külföldre. Darmstadtban, Németországban a híres MERCK cég vendége volt. Sokfelé járt Európában, Észak-Afrikában, sőt az akkori közlekedési viszonyoknak megfelelően áthajózott Amerikába is, s fölkereste az Egyesült Államok nagyvárosait. Világlátott, európai műveltségű ember volt, aki nagyon különbözött a provinciális polgároktól. Idős korában előre látta Japán gazdasági előretörését. Különösen foglalkoztatta a japán kultúra és életmód.141 1935. május 11-én házasságot kötött Kiskunhalason Krafcsik Zoltán igazgató-tanító és Hausier Anna Amália nevű leányával.142 Házasságából két gyermek, György és Márta született. Rendkívüli gondot fordított gyermekei sokoldalú neveltetésére, akik sokat profitáltak apjuk európaiságából. 1940 táján a gyógyszertár mellett megnyitott egy önállóan működő illatszertárat. 143 A háborús évek viszontagságai őt sem kímélték. 1941-ben Bácska annektálásakor behívták katonának, majd 1944-ben ismételten. 1945 tavaszán Ausztriában újból orosz hadifogoly lett. Fogsaniba vitték, ahonnan betegen szabadult. Patikáját 1950 júliusáig vezette, akkor a magyar állam ismét eltulajdonította, államosították. Igen rövid ideig az államosított Makay-patikát vezette Kiskunhalason. Egy napon kora reggel, minden előzetes bejelentés nélkül, a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszertári Központból autóval érte jöttek és levitték az akkori jugoszláv határsávba. Kunbaján kellett vezetnie egy patikát, amelyet nem hagyhatott el, és nem látogathatta családja. Kunbaját Bácsalmás, Kalocsa és Kiskőrös követte. Csak nagyon nehezen tudta elérni, hogy visszahelyezzék Kiskunhalasra, ahol a volt Rácz-, Szekér-, majd a MABI- házban (Eötvös utca) telepített egykori gyógyszertárában dolgozott.144 1967-ben az új Gyógyszerészeti Társaság tagja lett. 1969-ben ment nyugdíjba, 72 évesen. Jóllehet pályára lépése óta szolgálta a magyar egészségügyet, nyugdíjat csak az állami alkalmazásban eltöltött évek után folyósítottak neki, vagyis 1950. augusztus 1-jétől, patikájának államosításától, 1969. november 2-i nyugdíjazásáig. 1972. július 3-án a budapesti tudományegyetem ötven éves szakmai tevékenységét „aranyoklevél” adományozásával ismerte el. Nyugdíja változatlan maradt. Sokan becsülték és szerették. Sok barátja volt, nem□aaaan 0 ^ $ CZURDA REZSŐ\ mtf „Szent István király" Vt U gyógyszertára és ^ Q kozmetikai laboratnrinm* 1? 0 35. Czurda Rezső gyógyszertári címkéje 34. Czurda Rezső 24
