Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Jegyzetek
Cs. Pócs Éva - Hoppál Mihály 1970 Kérdőív a palóc néphit és népi gyógyászat gyűjtéséhez. Eger, Budapest Ruland János Dávid 1984 Új gyógyszerkészítés 1644. In: A táguló világ magyarországi hírmondói a XV-XVIII. században. 324-327. Schram Ferenc 1983 Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. 1. k. 475-483. Budapest Szabó Kálmán 1957 Szerelmi etető In: Néprajzi Közlemények 1957. 172-175. Tálasi István 1977 Kiskunság. Budapest Tóth István 1906 Kiskunfélegyháza-vidéki néphiedelmek. In: Ethnographia XVII. évf. 229-232. Thúry József 1890. Kis-Kun-Halas néprajza In: Ethnographia 1890. 381-410. Vorák József 1965. Halas népe. In: Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas 130-164. Jegyzetek 'idézi Köpcczi Béla 1980. 21. "Idézi Csőgör Enikő 1998. 7. 7Dr. Molnár István 1878. Kecskemét. Ugyanezzel a címmel már közölte munkáját. A magyar orvosok és természetvizsgálók X. nagygyűlésének munkálatai kötetében 1865. 118-137. 4Dr. Molnár István 1878. 20. 5Dr. Molnár István 1878. 25. 24 6Nagy Szeder István 1924. 112-127. 7Nagy Szeder István 1924. 113. xNagy Szeder István 1924. 113. 9Nagy Szeder István 1924. 116. 10Nagy Szeder István 1924. 120. "Kristóf Ildikó 1998. 21. 17Máig nem született átfogó tudományos magyarázat a boszorkányperek és boszorkányok mibenlétéről. A boszorkányok társadalmi helyzetének elemzése nem ad kielégítő magyarázatot a jelenségre. Úgy gondolom, hogy a boszorkányok köztes helyet foglalnak el az öt érzékszervüket használó átlagemberek és a közösségük iránt elkötelezett extraszenzoriális képességekkel rendelkező sámánisztikus gyógyítók között. A boszorkányoknak is voltak érzékeken túli észleléseik, erősebbek lelkileg, energetikailag az átlagembereknél, azonban mivel még nem tudtak teljesen uralkodni tudattalan energiáikon, nem tudták önmagukat az önfeláldozás útján lelkileg teljesen megtisztítani, így áldozatul estek az inkvizítorok tudattalan lelki tartalmaiban is meglévő hatalmak áldozatszomjának. l7Nagy Szeder István 1993. 120-124. l4Nagy Szeder István 1993. 124. 1 •’Schram Ferenc 1983. 475-483. 16Schram Ferenc 1983.480. 17Vorák József 1965. 151-152. l8Tálasi István 1977. 285. *9Nagy Czirok László 1959. 143-146. “°Nagy Czirok László 1959. 144-145. "* Nagy Czirok László 1959. 179-190. "“Nagy Czirok László. 1959. 183. “■'Nagy Czirok László 1959. 187. 24Nagy Czirok László 1938-1939., 1950. 82., 1952., 1955., 1958. 49., 1960. 72-112., 1961a, 81., 1961b, 82., 1963. 16., 1965. L, 2002. 163-164. 25Nagy Czirok László 2002. 163-164. Nagy Czirok László 1963. 16: „Megjegyzés: Csak régi törzsökös halasi elbeszélőim voltak. A város lakosságának 2/3-ad része, többnyire Majsa, Szeged és Jánoshalma, Mélykút felől szivárogtak be több, mint 100 év óta, a régebbi beköltözőitek jász-palóc rajok voltak. A halasi nép csak kisebb 92