Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Összegzés
Összegzés Kiskunhalas néphitében a reformátusok és a katolikusok közötti felekezeti megoszlás a jeles napi szokásokon és étrenden kívül szinte alig volt érzékelhető. A református vallású lakosok ugyanúgy ismerték és gyakorolták a néphitben legnépszerűbb tehénrontás és szemmelverés elhárító cselekményeit, mint a katolikus vallású lakosság. A református törzslakosság hiedelemvilágára megtermékenyítően hatottak a katolikus vidékekről (jász, palóc, szegedi, stb.) idetelepültek hiedelmei. A múltban főként állattartással, növénytermesztéssel foglalkozó lakosság természetismerete hűen tükröződik az időjárási megfigyelésekben, idő- és termésjóslásokban, melyek szerencsére kiemelkedő gazdagságban maradtak fenn a halasiak emlékezetében. A népi kultúrára jellemző társadalmi és vallási meghatározottságot a hiedelmek területén erősen áthatja a szokásokat gyakorló személy lelki alkata, érzékenysége, természetismerete, hiszen a legtöbb mágikus varázslat olyan, mint egy költői hasonlat, amelyet a természet erejével próbálnak valóra váltani. Egy-egy vidék néphitét erősen formálják az ott született kiemelkedő tehetségű specialisták, olykor érthetetlen viselkedésük és habitusuk miatt néha boszorkánynak is tartott javasok, gyógyítók. Ilyen kiemelkedő tehetségű gyógyító volt Kiskunhalason Macska Rozália. Nincs ma Halason olyan idős személy, aki ne hallott volna róla különös történeteket, akinek a rokonságában ne lett volna valaki, aki kapcsolatba került vele. így mindenki közvetetten vagy közvetlenül tanúja és részese lehetett az ő tudományának, azaz Kiskunhalas néphitének 20. század első felére tehető gazdagságát, virágzását nagyrészt Macska Rozália tevékenysége és személyes példája is táplálhatta. A jeles napi hiedelmek gyakorlatilag azt példázzák, hogy az emberek hogyan próbálták a természetben fellelhető kozmikus energiákat saját boldogulásukra felhasználni. A téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség jelenti ezeket az energetikai csomópontokat, amelyekre a természetben élő, gazdálkodó lakosság érzékenyen reagált mágikusnak mondott cselekedeteivel és megfigyeléseivel. Mindezek persze az évezredes hagyományozódás eredményeiként maradhattak fenn napjainkig 88
