Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
Karácsony böjtje férjjósló nap is volt: Karácsony estéjén szedje össze a lány az asztalról a morzsát, csontdarabokat, továbbá kést, kanalat, villát, bontófésüt, és tegye azokat a kémény alá. Mikor éjféli misére harangoznak, meghallja, hogy milyen mester lesz a férje. Ha kovács, akkor kopácsolnak, ha bognár, akkor fűrészelnek, stbm Karácsony böjtje gonoszjáró nap is. Éjszaka a boszorkányok lovagolják a söprűket! Ezen az éjszakán zavarták el a patkányokat is a házból. Meztelenre vetkőzve körbe kellett futni a tanyát és az istállókat, és minden ablakon bekiabálni, hogy: Takarodjatok innen, mert így meg úgy lesz! Szidni kellett őket és fenyegetőzni. Voltak olyan patkányküldő specialisták is, akik furulyaszóval vezették el a patkányokat. Másnap, karácsony napján összegyűjtötték a karácsonyi morzsát: Mikor van a karácsonyi ebéd, akkor mindönből, amit öszik, kirak egy kistányérba egy kanállal, mindönből, akármiből öszik. Utána összeszödik a morzsát, azt szépen mögszárítsák, beletöszik egy ruhaacskóba, oszt akkó avval lőhet gyógyítani, avval mögfüstölik a jószágot. Ilyenkor a katolikusok piros almáról itták a vizet szintén egészségvarázslás céljából. Úgy tartották, hogy a nappalok hossza karácsony napjától minden nap egy tyúklépéssel nő. Karácsony éjszakáján, vagy estéjén, ha sűrű csillagos az ég, akkor jó termés lesz a jövő évbe, főként a kukoricatermésre számíthattak. Pattogatott kukoricát kell csinálni, és ha nagyon szépen kipattog, akkor bő termés lesz a következő évben, ha rosszul pattog ki, akkor nem lesz se szerencse, se bő termés. Aprószentek napján (december 28.) söprűvel vagy nyolc ágú fűzfavesszőből font korbáccsal megveregették a gyerekeket, néhol még a felnőtteket is, hogy ne legyenek betegek. Jónak tartották ezt a korbácsolást a mérges kelések ellen. Meg is köpködték a gyerekeket verés közben, és megkérdezték: Hányán vannak az aprószentek? Szilvesztertől vízkeresztig a cselédek is pihenhettek. Szilveszterkor töltött káposztát főztek, kukoricát pattogtattak bőségvarázsló céllal. A kukorica pattogtatásánál a gyerekeknek nevetniük kellett. A reformátusok szilveszterkor hájas pogácsát, tollas pogácsát sütöttek. Minden családtag számára kineveztek egy pogácsát, amibe tollat szúrtak. Akinek a tolla sütés közben leégett, annak a halálára számítottak a következő évben. A karácsony és újév közti időszakban fejtették a gazdák a borukat. Újévkor bablevest vagy lencselevest főztek, hogy sok pénzük legyen. Disznósültet készítettek, baromfihúst nem főzhettek, mert a tyúk hátrakaparja a szerencsét, a disznó pedig előre túrja. Nem volt szabad ezen a napon pénzt kiadni a házból. Nem volt szabad ilyenkor diót, mogyorót törni, mert aki ekkor tör, az egész évben tör. Balszerencsésnek tartották, ha újévkor az első látogató asszony volt, inkább a férfi vendégnek örültek. Karácsony és vízkereszt közti időszakban, két karácsony között nem volt szabad az asszonyoknak se mosni, se sütni, hogy a betegséget elkerüljék. Vízkeresztkor (január 6.) voltak a házszentelések és a katolikus templomokban a vízszentelés. 79
