Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
Kiskunhalason a református vallású törzslakosságra és a katolikus vallásúakra egyaránt jellemző, hogy a téli és a tavaszi ünnepkör aránylag színesen megrajzolható, a nyári és az őszi ünnepkör viszont kevésbé markánsan rekonstruálható. Ezek a hiedelmek már csak főleg az idős adatközlők emlékezetében élnek. Ezért munkámban a téli és a tavaszi ünnepekhez kapcsolódó hiedelmeket ismertetem. András-nap (november 30.) férjjósló és disznóölő nap volt. Amit ezen a napon a fiatalok álmodtak, az beteljesedhetett. Nem volt szabad egész nap enniük, hogy igazi jósálmot kaphassanak. Este mögmosdunk, de nem törülközünk mög. A törülközőt pedig betesszük a párnánk alá. Olyan éhes voltam, alig bírtam elaludni. Mit álmodtam? A szomszédba mentem. A puli szaladt elém, utána jött az idős asszony, húzott, de nem mentem be, indultam hazafelé. Közben felébredtem. Mérges lettem.- Hát ezért kellett nekem böjtölni, hogy egy vénasszonyt láthassak meg egy kutyát? Pontosan két esztendőre rá annak az öregasszonynak egy elvált fia megkért engem, de nem mentem hozzá. Hát persze, az öregasszony hívott be, én meg nem mentem. Megmondtam neki, hogy amíg én új cipőt húzhatok, addig én viseltet nem hordok! A göbölyjárási lányok ezen a napon ötágú csillagot rajzoltak, és abba férfi neveket írtak, a kiválasztott személyek neveit. Behajtogatták a csillagok ágát, és a párnájuk alá tették. Másnap reggel anélkül, hogy megnézték volna, ki kellett bontani, és amelyik csillagot előbb kihajtották, olyan nevű férfi lesz a leány férje. Luca napján (december 13.) az élet minden területére kiterjedő jósló és bőségvarázsló cselekedeteket végeztek. Termésjósló, időjósló, férjjósló és haláljósló szokásokat is gyakoroltak ezen a napon. A Luca napján tányérba vagy bögrébe vetett lucabúzával a termésjóslás és varázslás volt a céljuk. Ha szépen kizöldült karácsonyra, dús volt, akkor a következő évben jó termésre számíthattak. Karácsonykor már a karácsonyfa alá tették tányérostól, majd karácsony után megnyírták, és a baromfiaknak adták. Újév után márciusig többször is adtak belőle a tyúkoknak. Termékenységvarázslat volt a célja a Luca napi étkezésnek. Aznap sok apró magvú gyümölcsöt ettek, s abból főztek, hogy a következő évben bő termés legyen. Amilyen időjárás volt Luca napján, azt tapasztalták, hogy olyan lesz a január hónapi is. Ha Luca napján erős szél fúj, azt tartják Halason, hogy jó esztendő lesz a következő. Csapadékjósló naptárt is készítettek ezen a napon. Feltörtek 12 diót, a belét kiszedték, s a fél dióhéjakat megtöltötték vízzel, majd félreeső helyre tették. Elnevezték őket a hónapokról, minden fél dió egy-egy hónapot jelentett. Karácsony reggeléig maradtak így. Akkor megnézték, hogy melyik hónapról elnevezett dióhéjban van több víz, így megtudták, hogy a jövő évben melyik hónap lesz esősebb vagy szárazabb, mert az esős hónapokban a víz a dióhéjban nem apadt. A Luca napi szélről azt mondták, hogy Luca szele. 1863-ban orkán dühöngött ezen a napon, mely a házak tetejét is lesodorta, a templomtetőt megszaggatta. Jeles napokhoz fűződő hiedelmek 77
