Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
A vetést úgy védték a madaraktól, hogy fekete toliakkal beszórták a földet, ettől félt a varjú. Vállig érő nádszálakat is szúrtak a földbe, és fekete fonalakat kötöttek rá, vagy élő varjút kötöttek ki, s annak a kiabálása elijesztette a többit.175 Nem tartották bűnnek, ha mások vetőmagjából néhány marékkai elcsentek a bővebb termés érdekében. A kukoricát hagyományosan Szent György napján vetették. Kátránnyal kenték be a vetőmagot vagy a karácsonyi asztal alá tett kukoricát keverték bele, hogy a varjak ki ne szedjék a földből. Régen bekátrányozták a kukoricát, úgy vetették el, hogy a varjú ki ne szödje, mög a fácán, a fogoly, a madarak szödték ki. Olyan büdös az a kátrány, így nem bántották. Karácsony böjtjin betettek egy nagy szakajtóba szalmacsóvát, kukoricacsövet meg almát, diót, aztán meg azt a kukuricát elvetették Szent György napján. Azt a kukoricát nem szödte ki a varjú. A kukorica vetését nagy gonddal készítették elő a halasiak. A vetőmagot olyan csövekről morzsolták, amelyek füzérbe voltak fonva, és az eperfán teleltek. Csütörtökön kellett morzsolni, hogy a varjak, csókák ki ne szaggassák. Amennyi vetőmag a vetés után megmaradt, azt nem használták fel, hanem a zsákban hagyták, és bekötötték a zsák száját, hogy az elvetett magot a varjak ki ne szedjék a földből. Míg az elvetett mag ki nem kelt a földből, s nem tövesedett, addig a zsák száját nem oldozták ki. A krumplit a nagyhéten vagy Gergely napján vetették, hogy sok teremjen. A dinnyét a századik napon vagy Márk napján vetették. Dinnyevetéskor jól megrángatták egymást, hogy nagy dinnyék teremjenek. Napkeltekor vetették, hogy piros bélűek legyenek. Amikor már zöldültek a dinnyebokrok, ostorral megcsapkodták őket, hogy sokat teremjenek.176 Az árpát, zabot Jégtörő Mátyás napjára kellett elvetni, hogy jó termést hozzanak. Azt tartották a halasiak a gabonaneműek vetésével kapcsolatban, hogy aki az árpát, zabot mezítláb, a búzát, rozsot csizmában veti, az nem gyarapodhat.'11 Vetőmagot nem volt tanácsos kölcsönadni addig, míg a vetést be nem fejezték, nehogy rontás legyen belőle. A tököt csütörtökön vagy pénteken vetették. A földön hemperegtek a gyerekek ilyenkor, hogy olyan nagy tökök teremjenek. Salátát holdtöltekor kellett ültetni, hogy kerek fejes legyen. A virágokat is teliholdkor vetették, hogy dupla szirmúak legyenek. A sárgarépát, zöldségeket, mákot Márk napján (április 25.) vetették el. Hogy a mák vagy más vetemény ne legyen férges, munka közben nem volt szabad beszélni. A mákot karácsony böjtjén is elvethették, jó mélyen. Akácfahamuval leszórták, mikor bimbózni kezdett, hogy ne legyen tetves. Júliusban kaszálták a szénát. Fekete széna - fehér kenyéri Péter - Pálkor szakadt meg a halasiak szerint is a búza töve. Kezdődhetett az aratás. Kiskunhalason a búzaszemen Mária képét látták. 73
