Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
A Szent Antal tüze nevű bőrpír jelentkezhetett az arcon, kézen vagy lábon is. Antal nevű emberrel imádkoztattak rá, vagy Antal nevű emberrel háromszor tüzet csiholtattak rá kovával.86 Fájós szemüket cukros tojásfehérjével borogatták. Ha valakinek vadszőr nőtt a szemében, annak azt javasolták, hogy főzzön szárított zöld királydinnyét, s avval párolja. Torokfájásra a lábukról levetett viselt harisnyát kötötték a nyakukra. Kamillateát, hársfateát, mentateát is ajánlottak rá, sőt fecskefészek főzetével is borogatták torkukat.87 Fokhagymakoszorút is melegítettek rá, és a nyakukra kötötték. A sülynek nevezett vérbajra sülyfüvel füstöltek. A sülyfű sárga virágú, egy méteres, kaszálókon termő növény. Nagy Czirok László szerint olyan, mint a tejesgaz sárga virága.88 A saját vizeletükkel való lemosást is ajánlották a betegeknek, de a valódi sósborszeszes lemosást is. Ha a süly a torkot bántotta, cinóbriát törtek lisztté és egy dl törkölypálinkába keverve megitták. Szemölcsre harmatos ökörfarkkóró virágot ajánlottak, hogy azzal dörzsöljék meg a bőrüket. Megfázásra, tüdőbajra hagymahéj teát, ezerjófü teát fogyasztottak. Köhögésre fodormentateát, székfüvirágteát, bodzateát ittak. Tüdőcsúcshurutra pemetefű, hársfavirág, ezerjófű főzetét javasolták. Gyulladásos betegségekre legjobb szernek a vadpaprikagyökér teáját tartották. Ez amolyan halasi csodagyógyszernek is számít, mert minden betegségre jónak tartották a hozzáértők. Fehérfolyásra cserfafürdőt ajánlottak, vagy fehérliliomot porrá törtek, törkölypálinkába tették és megitatták. Májdaganatra cickafarkfüvet, papsajtot, pemetefüvet és feketenadályt főznek. A főtt füveket rákötik a daganatra. A zöld diót megszárítva pálinkában gyomorerősítőnek tartják, nyersen pálinkába téve pedig hánytatószernek. Fogfájásra fehér igliczét főztek, annak a gőzével párolták a fájós fogukat. Körömmérget keresetlen döglöttbékával dörzsöltek meg, hogy elmúljon. Ágybavizelésre egeret szárítottak a kemence vállán, porrá törték és a beteg ételébe tették. Tüdőbajra Kiskunhalason is a beteg saját vizeletének megivását ajánlották. Ahányszor vizel, annyiszor igyon belőle. Arra is találhatunk példát, hogy a beteg átadta betegségét egy állatnak. Akinek ráksebe volt, annak azt tanácsolták, hogy süssön egy cipót szótalanban. Forrón vágja ketté, és nyomkodja rá a sebére. Ezután etesse meg egy kutyával. Ha férfi, kankutyával, ha nő, akkor nősténnyel.89 A csúzos embereket sövénylevélből főzött fürdőben gyógyították. Hátfájásra piócákat ragasztottak. A márciusi piócát tartották jónak betegek gyógyítására. Akinek begyulladtak az izmai, klórmeszes ruhával borogatta. 46
