Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
is csinált, ő is elásott fokhagymát, iglicetüskét, szöget, s ha a rontó megjelent, rosz- szul lett a szúrós tárgyaktól. Mesélték azt is, hogy a bűbájosok felvették a ló kilencedik lépését, hogy azzal ronthassák meg. A tehén sarát (székletét) pedig visszaetették az állattal, azzal bete- gítették meg: elállt tőle a kérődzése. Aki rontani akart, az a bal lábával indult el. A hetedik gyermekről úgy tartották, hogy annak fog az átka. Rontás megelőzéseként az emberek biztostüt hordtak a ruhájukban. Volt, aki 9 zihereisztűt tűzött a ruhájába. Gyógyítók Kiskunhalason a gyógyításban fontos szerepet játszottak a bűbájosoknak, kuruzslóknak is nevezett gyógyító specialisták, tudós gyógyítók. A 18-19. században híres gyógyító volt Magots Gergelyné Burján Ilona, a 19. században Gózon Józsefné Csikós Örzse, majd Gáspárné Ökördi Zsófia. A 20. század első felében László M. Károly és leánya, Macska Rozália volt kiemelkedő tehetségű gyógyító, valamint Császár Rozália és Lendér Imre.80 Anyaggyűjtésem idején főleg az 1948-ban elhunyt Baranyi Kálmánné László Macska Rozália (közismert nevén Macska Róza) és édesapja tevékenységéről sikerült adatokat gyűjtenem, valamint a kiskunmajsai Pútyi Rózáról. A Macska 4. Baranyi Kálmánné László Macska Rozália 5. Baranyi Kálmánné László Macska Rozália asszonykorában keresztlányaival, 1930 körül rokonai körében, 1940 körül 37
