Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Mészáros Kálmán: Sajóhernád vidéki hősi halottak Kiskunhalason. Adatok az 1703. október 5-i halasi ütközet kuruc veszteségeihez
146 Mészáros Kálmán 5 Lele József: A halasi csata. (1703. október 5.) = Adatok Kiskunhalas történetéhez. Szerk. Szakát Aurél. Kiskunhalas, 1996. (Halasi Téka, 18.)21-34.o. 6 Mester Sándor: A halasi csata. = Emlékfuzet a halasi kuruc csata 300. évfordulójára. Kiskunhalas, 2003.310. o. és Szakái Aurél: A kurucszobor. =Uo. 11-14.0. 7 Utólag ezeket is beépíthettük a jelen változat elkészítésekor. 8 Minderre 1. legújabban Mészáros Kálmán: Zemplén vármegye katonai összeírása 1704-ben. = Zemplén népessége, települései. Tanulmányok Németh Gábor emlékére. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak. 1999. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 37.) 115-118. 9 Deák Ferenc és Ónodi alias Szikszai János Deák lovasezredei. A névhasonlóság miatt egyébként a két tisztet és alakulataikat - különösen Szolnok elfoglalása és éppen a halasi ütközet kapcsán - olykor összekeverik a szakirodalomban. 10 Édesanyja folyamodványából nem derül ki lakóhelyük, egyetlen halvány kiindulási pontként a kérvényre rávezetett fejedelmi határozat keltezési helye, Szerencs szolgálhat, de természetesen bármely környékbeli település szóbajöhet. 11 Az asszony kérvénye alapján úgy tűnik, hogy férjét nem sokkal 1707 tavasza előtt veszítette el, vagyis az apa ismegérhette mégfm(i) hősihalálát. 12 Az összeírásban közvetlenül „Csontos Mihálné” után szerepel. Halálával kapcsolatban nem említik, hogy Halasnál történt („maghát le vágták az ráczok...’j, de a település végén az összesítés szerint (uo. föl. 15r.) két katona esett el Halasnál, így bizonyosan ő az egyik. 13 Ismét Ónodi János Deák ezredéről van szó. 14 A Bercsényi Miklós kancelláriáján kiadott pátensekről 1704 elején készült jegyzék szerint még 1703-ban „Réti Istvánnak conferáltatott az Iffiu Pál serege”. L. Mészáros Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban. = Hadtörténelmi Közlemények, 114.évf. (2001) 336.0. 15 Valószínűleg: Kapitány. 16 Nem kizárt, hogy Kovács István azonos a megyaszói Kovács Istvánnal, és csak anyósa lakott Sajósze- geden. 17 A tisztázat szerint az „ónodi seregben”, vagyis Szikszai alias Ónodi János Deák lovasezredének valamelyik századábanszolgált. 18 Az összeírás másik, eredeti példánya nem említi, hogy a fiú Halasnál esett el: uo. fasc. 41. no. 53. föl. 6v. 19 Újabb kiadása: A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai. 17031704. Gyűjtötte, összeállította, a bevezetést írta: Bánkúti Imre. Miskolc, 1989. 6263. o. 89.sz. irat. 20 Az összeírás letisztázott példányából (uo. fasc. 25. no. 51. pag. 36.) véletlenül kimaradt a Pecze Istvánra és fiára vonatkozó sor. Ez amellett szól, hogy a fasc. 41. no. 53. alatt lévő, a szerencsi, ónodi és tokaji uradalmakat együtt tartalmazó összeírás az eredeti, bár az uradalmanként külön letisztázott másolatok nem csak olvashatóbbak, de általában bővebb vagy pontosabb adatokat tartalmaznak, ezért érdemes a kettőt összeverni. 21 Borsod vármegye összeírásának dátuma, közvetlenül ezt követi, dátumnélkül, a miskolciösszeírás. 22 A miskolci összeírásban szereplő két adatot Bánkúti Imre bocsátotta rendelkezésemre, segítségét ez úton is köszönöm. 23 Sajnos, folyamodványából nem derül ki egyértelműen, hogy azonos személy-e Verebélyi Péter kara- bélyos alezredessel, aki 1710 júliusában hunyt el. Vö.:Esze, 1955.140. o. 2,jegyz. 24 Az ónodi uradalom 1704. március 10-i összeírásában szerepel Kovács Péter ónodi lakos a „Köröm felé való utcában”, de sebesüléséről nincs említés. Az összeírás idején az ónodi ezreddel Eger alatt tartózkodott. L.: MOL E 156. MKAUetC fasc.41.no. 53. föl. 17r. és tisztázata uo. fasc. 25. no. 51. pag. 4. 25 Vagyisaz összeírás idején márHarsányi István lovasszázadában szolgált. 26 Az ütközet idején „az olnadi ezerben a Kovács István uram seregében” szolgált. 27 Esze, 1955. 132. 28 A Rákóczit és bujdosó társait rejtő kassai dóm nemzeti zarándokhellyé vált, de VayAdám vajai síremléke, Ráday Pál losonci kriptája, Bottyán János még feltáratlan gyöngyösi temetkezési helye, s - hogy a másik oldalról se feledkezzünk meg a kor szereplői közül - Károlyi Sándor családjának kaplonyi sírboltja vagy Széchényi Pál kalocsai érsek nagycenki nyughelye egyaránt a nemzeti pantheon részét képezi. 29 Kacsó Lajos: A hagyományőrzés ösvényei. „A szabadságért kész vagyok én vívni.” = Magyar Honvéd, 11. évf. 32. sz. (2000. aug. 11.) 26-27. o. 30 Ezek: Bocs, Ernőd, Hemádnémeti, Kesznyéten, Köröm, Megyaszó, Miskolc, Ónod, Polgár, Sajószöged, Szederkény és talán Szerencs. L. még a mellékelt térképvázlatot.
