Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Szalai Sándor: Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 27 Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940 Szalai Sándor Az idén 130 éves Thorma János Múzeum tulajdonképpen egyetlen ember- Révész György (1799-1874) - régészet iránti szenvedélyének köszönheti létezését. A helyi lakatosmester, későbbi városi tisztviselő 1824-től ötven éven keresztül gyűjtögette a halasi határban talált régiségeket. „ Mint halasi kívántam tudni azt, hogy ezen kun városnak több mint tíz négyszeg mértföldet tevő határa, ily puszta s nagy részben futóhomokos tájéka, ily lakatlan volt-e, vagy mikor és miféle nemzet lakhatta?... Halmok, templom, temető, s szél hordta homokos helyek körül kutatás nélkül szemlélődtem, és még a pusztám lakó birtokosoktól, szántóktól, s pásztoroktól szüntelen tudakozódtam. Ahonnan pénzt, vagy más talált régi darabokat kaphattam azt feljegyeztem ” - írja 1858-ban. Révész célja tehát nem a gyűjtögetés, hanem a város múltjának megismerése volt. Gyűjteményét - mint az alábbi idézetből kiderül - legalább kétszer (1858,1869) ki is állította, hogy lakosság is megismerhesse: Tekintetes Tanács! Az ide tisztelettel mellékelt régiségekből általam készült Rendezett gyűjteményeim jegyzékét azon alázatos kérelemmel mutatom be, hogy a benne érintett, s általam 1824. -dik év óta gyűjtött. Többnyire a halasi határban talált pénz, érez, kő és cserép gyűjteményemet kiállíthassam. Már tizenkét évvel ez előtt az akkori Tanácsot megkértem addig szerzett gyűjteményem kimutatására mellyet akkor meg is engedett. A Tekintetes Tanácsot alázattal megkérem az eránt, hogy a Városház teremét gyűjteményem kiállítására méltóztasson átadni. Kitűzendő napul Pünköst Ünnep Második napi Isteni tisztelet utánni vagyis keddi napot kérem, mit is ha a Ties Tanács jóvá hagy, minél elébb méltóztasson azt velem tudatni. A Tekintetes Tanácsot szíves kérelemmel meghívom, sőt több érdemes nézőket is méltóztasson meghívatni, a tisztelt olvasó körökkel, s Tanár és Tanító urakkal is tudatni, én is tudatom az olyanokkal is akik gyűjteményem számát szaporították, akik már házamnál is nézni kezdették, de vágyukat ki nem elégíthették térős hely nem léte miatt. Némi részbe kötelességem is tudatni gyűjteményem mibelétét itt helyben is, minthogy a talált régiségek többnyire itt a halasi határba találtattak, annyival is kellő itt kimutatnom, minthogy már a Magyar Tudományos Akadémia'Archeológiái Bizottsága is gyűjteményemről már évekkel ez előtt is jegyzéket kért Pestre felküldeni, mellyet teljesítvén a Bizottság honfias köszönettel fogadta, sőt már az Archeológiái Értesítő lap 8. és 9. számában a 172. és 195 lapokon a halasi határban talált némely régiségeket közlötte is. Én is a cselekvés terén állván a felszólítottak között dicsekedés nélkül szabad legyen érintenem azt is hogy már az 1847. évben az Országos Iparműkiállításra a Haza színe elébe kiállítottam mint műiparos saját művemet, (az egész Kunságból csak egymagám) az Iparegyesület által kiállításomnak eredménye Dicsérő Oklevél lett. Most is magam vagyok e téren eddigelé ma is, bár több Kun s Jász városok lakói is követnének a régészet nyomozása körül. Szerencsésítve leszek, ha a Ties. Tanács gyűjteményem kiállítását mint a helybeli, úgy a szomszéd Ties. Kerületi tisztviselőkkel szíves lesz tudatni, de szerencsésítve leszek az által is, ha a helybeli asszonyságok is méltatják megszemlélésre. Mutathatok a régi Római Imperátor nők pénzeiből is 10-et közötte Helénáét, Nagy Constantin anyjáét, aki Jerusálemben a Szent Sír templomot építette, mutathatok Római nők által is tunicájukon viselt fibulákat, kapcsokat, és még fonás hoz használt orsó karikákat is.
