Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Adatok a Kiskunhalason birtokos Paksy család történethez
124 Horváth Lajos 3. A Paksy család címere Eléggé bizonyította már a szakirodalom, hogy a Paksy (Pakosi) család a Rátét nemzetségből származott. Őse pedig nem más, mint Rátét nembeli Olivér, 1336—1357-ig királynéi udvarbíró, 1347—1352-ig tárnokmester. Valószínű ő az, aki adományul kapta Paksot, bár erre nézve közvetlen írásos emlékek nem szólnak, csak következtetni tudunk a Faddra vonatkozó oklevelekből.1 A genealógia segítségére a Paksy család esetében is a heraldika volt a maga megdönthetetlen tárgyilagosságával és következetességével. A nemzetség címerábrázolásainak sorát Miklós alországbíró 1238-ból fennmaradt pecsétje nyitja meg, melyen csúcsával felfelé fordított egyetlen hársfalevél látható. Az egyetlen hársfalevél a pajzsban 300 éven keresztül állandónak bizonyult, csak azután lett belőle kettes-hármas stb. A Paksyak őse, Olivér tárnokmester pecsétjét 1347-ből ismerjük, ezen is egyetlen hársfalevél díszeleg. Paksy Balázs győri püspök pecsétje 1525-ből ismert. Paksy Jób, aki abba a generációba tartozik, amelyik megszerezte Halas birtokát, pecsétlenyomata 1568-ból maradt fenn. Paksy György, aki 1642-ben szuperintendens volt, pecsétlenyomata is ismert a XVII. század közepéről. Feltűnik a szakirodalomban még egy Paksy György, aki 1694- ben hárslevéllel pecsételt volna. Tekintettel azonban arra, hogy már az időt nézve is aligha lehet azonos az előző Paksy Györggyel ez a személy 1694-ben, valamint tekintettel arra, hogy a Paksy család Lászlóval 1662-1665 között kihalt, ezt az adatot tévesnek tartjuk. A XVI. században a naturalista heraldika divatja szerint az addig lebegő hárslevél fatörzsből kezd kinőni, majd a XVII. századra az egyetlen levélből kettő, sőt három lesz. Végül a kifogásolt 1694-es lenyomaton a három hárslevél hármashalomból nő ki. A lényeg azonban végig ugyanaz, a hárslevél, amelyik alakja alig módosul és amelyet semmi sem zavar meg, hogy azonosítása nehézségekbe ütközzön a családok leszármazásának megállapítása közben. Ismerünk ugyan egy vélekedést, mely szerint pelikánnal bővítették a Paksycimert, amikor Paksy János báróságot szerzett 1560-ban. Ez az állítás egy 1688-ban készült, a Daróczy családban fennmaradt feljegyzésre hivatkozik. Ez a pelikános címer látható állítólag a Paksy család leszármazási táblázatain, melyeket a XVIII. század legelején készítettek.2 Ezt a pelikánnal bővített Paksy címert egyetlen példányban sem sikerült felkutatnunk. Témánk szempontjából azonban lényegtelen. Megemlíteni is csak korrektségből szükséges, illetve annak illusztrálására, hogy a Paksy család presztízse folytán kihalása után még fél évszázaddal is alkalmasnak kínálkozott arra, hogy manipulációkkal jogok és előnyök forrásává válhasson. Rátát nembeli Olivér tárnokmester 1347-ből fennmaradt címere Paksy Balázs győri püspök 1525-ből származó címere
