Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Adatok a Kiskunhalason birtokos Paksy család történethez
120 Horváth Lajos Solt megyében lévő Halassal. Mindez a nádori szék üresedése idején történt, ahogy írja I. Lipót diplomája.13 Nos, a nádori szék Nádasdy Tamás nádor halálakor, 1562. jún. 2-án ment üresedésbe, mert ettől kezdve nádori helytartók és királyi helytartók működtek 1608. nov. 18-ig, amikor lllésházy István lett a nádor. A nádori szék üresedésének ideje a XVI. században tehát 1562-1608-ig tartott, ami hosszú idő. Mivel az 1560-as években a Duna-Tisza köze déli részén már régen nem lehetett a beiktatásokat a helyszínen elvégezni a török miatt, azért azokat a nyugati magyar hiteleshelyeken végezték el, mely jogi cselekmények így jelképessé váltak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Halas 1570 előtt éppen üresen állt, akkor a dolog kezd súlytalanná válni egy olyan nagybirtok szempontjából, amelyet a Paksyak építettek ki a XVI. század második felére. Ez nem jelenti azt, hogy később Halas jelentősége ne nőtt volna meg. II. Rudolf király 1581. ápr. 10-én Prágában kiadott oklevelével Paksy György, győri kapitánynak adta a Solt széki Kwch és Szentiván birtokot.14 A nyilván „megkért” jószágok a Solt székben mutatják, hogy a Paksyak a Duna észak-déli folyása mindkét oldalán tudatosan törekedtek egy főúri nagybirtok kiépítésére, tulajdonképpen a török hódoltság területén. Külön vizsgálat tárgyát képezhetné, más családokkal egybevetve, hogy a török megszállás, a Törökországhoz csatolt terület hatalmi állása és kedvezőtlen körülményei miért nem vették el a Paksyak és mások kedvét az ilyen irányú terjeszkedéstől és aspirációtól. Ez a Prágában kiadott oklevél megint tájékozatlan az eladományozott birtokok helyét illetően, Kucsi és Szentiván puszták a Dunántúlon vannak a Csepelsziget déli csúcsánál, ide Solt szék joghatósága nem térj edt ki.15 Pakosi Paxy János, Lajos és rokonaik a leleszi konvent 1583. ápr. 20-án kelt oklevele szerint felosztották egymás között birtokaikat, melyeket a királytól kaptak, melyek korábban a magtalanul elhalt Kende Péteré voltak. Ezek Heves megyében: Balaszentmiklós, Szenttamás, Alcsi, Szentiván, Szögpusztahely, Fokoró; Külső-Szolnok megyében: Kis és Nagy Poó és Pest megyében: Úri.16 Az említett Paksy György 1581-ben győri várkapitány, 1589-ben tatai várkapitány. A XVII. század Paksy genealógiájából visszakövetkeztetve azonban nem ezen az ágon öröklődött Halas város birtoka. Paksy Pál 1509-ben szerepel, felesége Hagymássy Krisztina, kettejük házasságából származott Paksy Jób, aki 1552-ben szerepel. Ennek első felesége Homonnay Drugeth Margit, a második Both Margit. Három fiú adatait sorolhatjuk fel ebből a házasságból. Az első feleségtől Paksy Mihály, 1583-ban török fogságot szenvedett. A második feleségtől Paksy Miklós, aki 1608-ban szabolcsi ispán volt, ennek felesége Dóczy Anna. Végül a második feleségtől származott Paksy Pál is, akinek felesége Dóczy Erzsébet volt. Ha Halas várost megszerző Paksyak generációjára vagyunk kiváncsiak, oklevelek hiányában, akkor elsősorban Paksy János komáromi főispánra, testvérére Lajosra és Paksy Jóbra kell gondolnunk, akik a XVI. század második felében voltak igen aktív korban. Paksy János apja és Paksy Jób nagyapja első unokatestvérek voltak. Halas földesurai Paksy Miklós és Dóczy Anna házasságából származtak a XVII. században. Paksy János 1657-1660-ban szerepel forrásokban, felesége Eödönffy Judit.17 Testvére Paksy György 1642-ben szuperintendens, utód hátrahagyása nélkül halt meg.18 Húgaik Anna, Sára és Katalin, külön írunkróluk. Paksy János 1660-ban még az élők sorában volt, fia Paksy László 1658-tól kezdve fordul elő PPS m. jegyzőkönyveiben és utoljára 1662-ben szerepel.19 Ezt követően hunyhatott el, mert felesége, Farkas Erzsébet 1666-ban már Barkóczy János felesége.20 Vagyis egészen bizonyosan 1662-1665 között halt ki a Paksy család.
