Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története 203 A veszteség könyvtárfajták szerint:6 Könyvtártípus 1920 előtt 1920 után tudományos és közművelődési nyilvános könyvtár 117 ' 55 hivatali, hatósági könyvtár 61 40 főiskolai könyvtár 114 65 középiskolai könyvtár 185 82 szakiskolai könyvtár 184 90 egyházi könyvtár 98 41 társadalmi és egyesületi könyvtár 481 191 egyéb közművelődési könyvtár 108 41 Összesen 1348 605 Az 1919. szeptember 16-án kiadott kultuszminisztériumi rendelet hangsúlyozta, hogy a nevelést a nemzeti politika szolgálatába kell állítani. Ez a szellem érvényesült a könyvtárügyben is, vigyáztak arra, hogy semmi se „fertőzze meg” az ifjúság gondolkodását. 1919 őszén megtiltották, hogy az iskolai könyvtárak könyveket, folyóiratokat rendeljenek meg addig, amíg meg nem kapják a Kultuszminisztérium által engedélyezett müvek listáját. Utasítást adtak arra, hogy a korábban már beszerzett „destruktív” könyveket selejtezzék ki az iskolai könyvtárak. Az engedélyezett műveket tartalmazó jegyzék 1926-ban „Szabályzat az ifjúsági könyvtárakba beszerezhető művekbeszerzése tárgyában” címmel jelent meg. A jegyzék korosztályonként csoportosította az olvasásra ajánlott müveket. A beszerzendő művek listája összesen 50 művet tartalmazott, a beszerezhető művek között pedig 1500 könyv és 12 folyóirat szerepelt, melyek többnyire szépirodalmi művek, mesegyűjtemények; például Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc művei szerepeltek a listán.7 Középiskolai könyvtárak a második világháború idején A második világháború körüli korszak nagy kárt okozott az iskolai könyvtárak állományában. A könyvek nem csak fizikailag semmisültek meg, hanem politikai indítékból is. A német megszállás után a miniszterelnökség 1944. április 30-án megjelent 10800/1944 számú rendeletével utasított minden könyvtárt, kaszinót, kiadót és kereskedőt, hogy a rendelet mellékletében felsorolt 120 magyarországi és 35 külföldi, zsidónak mondott szerző müveit haladéktalanul szolgáltassa be. A 44 vidéki és 14 fővárosi gyűjtőhelyen 2025 vagonnyi mennyiségben kb. félmillió kötetet adtak le. Ezeket zúzdába küldték, hogy ezáltal ezt „a magyar szellemtől mindig távol álló” irodalmat megsemmisítsék.8 A háború kirobbanása után, az ostrom és a légibombázások pusztítása elől a könyvtárak különböző módon igyekeztek védekezni. A vidéki könyvtárak közül több szállította el állományát nyugatra. A mentés nem mindig járt sikerrel, hiszen a mentett állomány már szállítás közben is ki volt téve a légitámadások veszélyének. Az iskolák életében az 1944/45-ös tanév nehéz, tragikus időszak volt. A háborús károk, egy 1946-os felmérés szerint 178 millió aranypengőt tettek ki. Bombázások, belövések megrongálták az iskolák többségét. Sok kárt okoztak az épületekben a katonai beszállásolások és a frontkórházak betelepítései is. Tönkrementek, megsemmisültek az irattárak, a könyvtárak, szertárak és az iskolai felszerelések nagy része is. A háborús események miatt megfogyatkozott a pedagógusok és a diákok létszáma is. Sokan katonák lettek, meghaltak, eltűntek, elmenekültek, vagy elhurcolták őket. A front elvonulása után, szinte néhány hét múlva, az iskolák újra működni kezdtek.9 1945 után új szellemben kellett mindent újjászervezni, újjáteremteni. A könyvtárpolitikában ez az újjászervezés hosszú ideig az államhatalom közvetlen támogatása, anyagi segítsége nélkül történt. A könyvtárak munkája mégis hamar megindult. Megkezdődött a rom- eltakarítás, a megmaradt állomány biztonságba helyezése, az olvasószolgálat megindítása.10
