Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Iván László: Kecel utcaneveiről és határneveiről
Kecel utcaneveiről és hatámeveiről 331 keceli területen Demeter pusztán, valamikor Szent Demeter nagy temploma állott, melynek csekély romja van. A második ugyanezen községben Bánegyháza pusztán, melynek alapjai alig látszanak”. Mit ír dr. Bárth János e tájról13: „A szép hangzású Bánegyháza pusztanév a XX. század közepére gyakorlatilag eltűnt a keceliek emlékezetéből és szóhasználatából. A XVIII. században és a XIX. század első felében rengeteget emlegették a történeti forrásokban. Visszaszorulása kezdetben területi jellegű volt, majd végképp elmaradt a szóhasználatban. A XVIII. században a Bánegyháza név még a keceli határ egész délkeleti szögletét jelentette.” Ezt bizonyítja Balla Antal térképe Pest-Pilis-Solt megyéről és a Kiskunságról, melyet 1793-ban készített14. Bánegyházát a XIX század végén lassan a Raffaiszék szinonimájaként használták, majd ezt szinte teljesen felváltotta a természetes környezetre utaló Tüskös földrajzi név. Ezen néhány soros okoskodásból kitűnik, ha Imrehegynek régi nevét szeretnénk visszaadni, akkor a középkori bán által épített templomról elnevezett Bánegyházát kellene újrahonosítani. A másik írásra késztető okot a rendszerváltás előtti községi tanács váltotta ki. Ugyanis a pártok megalakulásával, azok nyomására névváltoztatási mozgalmat indítottak. Tizenegyné- hány utcában végeztek felmérést a tanács dolgozói. A nagyközség vezetői kíváncsiak voltak, miként vélekedik a nép. Meg akarja-e változtatni utcája nevét? És milyenre? A felmérés eredménye nem lett közhírré téve. Ennek ellenére bizton állíthatom, hogy a néhány perces beszélgetések után nem várhatók alapos meggondolt válaszok. Kicsit hosszabb megfontolás kellene ahhoz. Eperjessy Kálmánnal vallom: „Az utcanévrendszer, ha avatatlan kézzel fel nem forgatják, sok vonatkozásban a terület történetének is tekinthető: Az utcanevek nemcsak a jelenlegi falukép megértéséhez szolgálnak felvilágosítással, hanem feltárják a múlt egy-egy mozzanatát, helyrajzi változásokat, a lakosság letelepülését, foglalkozását, vallási, társadalmi tagozódását, rezonálnak az országos és helyi politikai eseményekre, megismertetik a nép lelkivilágát, tradícióit, vezetőinek gondolkodását.”15 Mielőtt részletesebben foglalkoznék Kecel utcaneveivel, le kell szögeznem: nehéz helyzetben vagyok, mert régi térképek helyben nincsenek. Amit kezembe vehettem, az az 1980-as Módosított Összevont Rendezési Terv térképe. Rendelkezésemre álltak viszont jegyzeteim, vázlatrajzaim, melyeket a korábbi évtizedekben gyűjtéseim során halmoztam fel. A későbbiekben az adatok felsorolásánál közölni fogom a forrásokat. Kecel utcaneveit hat időpontban rögzítettem. Az első 1762-ből16, a második 1861-ből17, a harmadik 1912-ből18, a negyedik 1938-ból19, az ötödik 1990-ből20, a hatodikat 2000-ből21 való. Mint érdekességet kívánom megjegyezni, Kecelen az utcanevek léteztek, de csak 1940 után használták azokat. Az előtte lévő időben a tizedeket és a körzeteket, valamint a házak számait jelezték a különböző iratokban. Az 1861 és 1912 időpont azért született meg, mert abban az években találtam meg több keceli utcát a már említett iratokban. Természetesen a nevek bővítése miatt fel kellett használni az időpont előtti és utáni 4-10 év anyagát. Tíz évvel ezelőtt a hatvan évhez közel állók vagy attól idősebbek még jól emlékeztek régi címükre. PL: II. kerület 265. Korábban hivatkoztam a volt tanácsi felmérésre, amely a névváltoztatásra vonatkozott. A felmérés eredményéről pontos információt nem adtak ki, de annyit kiszivárogtattak: a kecelieknek mindegy milyen az utcanév. Ennek egyik okát a múlt századi és e századunk első felében használatos hely megjelölésben látom. Most pedig lássuk az összegyűjtött utcaneveket! Kecel utcái 1762-ben 1. Harmadiksor 2. Jankóváczyutza 3. Nemesutza 4. Templomutza
