Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Káposzta Lajos ifj.: Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten?
Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten? 413 Az első „csetteg-ősök” Az 1960-as évek fellélegzésének helyi terméke több gazda és iparos ötletének, no meg a nagy hiánygazdaságnak köszönhető. Mivel az egyéni szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok újból teret nyerhettek, a termelőknek meg kellett oldaniuk a munkaeszköz kérdését. Lovat már egyre kevesebben tartottak, azokat is inkább tanyán. Munkagép beszerzésére viszont nem volt. lehetőség. Az első ilyen munkagépet Lehoczki Ferenc géplakatos tervezte és építette meg. A mester 2004-ben bekövetkezett haláláig aktívan dolgozik Rákóczi utcai műhelyében. Noha mint mondja a csettegő nem önálló találmány, hanem kényszerszülte szükségmegoldás volt, a kisvárosban őt tisztelik a jármű feltalálójaként. Ezzel olyan eszközt adott a termelők kezébe, amely sok száz családot segített át a 60-as, 70-es, 80-as évek vállalkozó és kistermelő ellenes politika világában, így mesélt magáról: „A kézi nagyfürész mélyítésétől kezdve a kerékpárjavítás-gumiragasztáson keresztül mindenféle fémmunkával foglalkoztam 1959-ben megnyitott műhelyemben. Aztán jöttek a vaskapuk, a motorkerékpárok... A csettegő ötletének elindítója idős Schütt József volt a Grätzer utcában. Korábban is dolgoztam neki, és egy „gondolkozó gazdálkodót” ismertem meg benne. Már magas nyomású permetezőkkel dolgozott, merthogy szép magas gyümölcsfái voltak. Azonban ezeknek a töltése nehézkesen ment. Összehoztunk hát neki egy benzinmotorral hajtott szivattyút. Aztán ahogy nőttek, terebélyesedtek a fái, lóval sem lehetett mindig elférni alattuk. Egyszer jött hozzám, hogy őneki nagyon jó lenne egy olyan gép, ami homokon jól elmegy. Áldozna is rá. 1964-et írtunk ekkor. Nagyon sok szempontot megjelölt, mint például, hogy ne legyen nagy, mert az otelló szőlő vége sövényszerű kerítést képezett, és ezt nem akarta megbolygatni; fordulékony legyen, megadta a platónagyságot ez utóbbi az ő gyümölcsösláda méreteihez igazodott. így készült el a kis gép 1964 táján, a motorja nem is a 7-8 lóerős MIB volt, csak egy 4 lóerős kis MIA. A gazdaságokban ezek elterjedt kétütemű motorok voltak, a kazalozó elevátorok, a magtisztítók és a szivattyúk meghajtására használták. 1. Lehoczki Ferenc 2-3. Az első csettegő 1964-ből
