Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
404 Fehér Zoltán senki kiásni, míg a szart meg nem eszi. Valaki meglátta, és apránkint meg is ette a szart, aztán fel tudta ásni az aranyat. (Sz. Mészáros Istvánná) A következő adatban pedig a homeopatikus (ugyanazt ugyanazzal) eljárást figyelhetjük meg. A patkány vagy a (következő csoportban olvasható) kutya és juhász tetem afféle áldozat, hogy a megöltek lelke, szelleme őrizze a kincset. Aki ki akarja emelni azt, annak újabb hasonló áldozatot kell hoznia. Azon erű van éltévé a partba valami kincs. Fehérpotkánnyal. Az apám látta. Azzal gyüttföl, azon ült rajta. Ha mingyá vóna ott egy fehér potkány, odavinnék és agyonütnék, akkor föl lehetne venni. (M. Ladányi Tibor) Még egyszerűbb, ha kincset őrző élő állatot elhajtj ák onnan. A kígyó őrizte az aranyat ...A kígyót el kellett volna hajtani, akkor ki tudták volna venni az aranyat. (Sz. Mészáros Istvánná) A kincsőrző szellem A kincsőrző szellem számos európai nép körében ismeretes hely szelleme. Ilyennek tekinthető az az ősz öregember, aki az adatközlőnek álmában jelent meg. Rendkívül segítőkész, jóindulatú, tanácsokat Ígér az arany megszerzéséhez. Álmodta, hogy odagyütt hozzá egy nagyon öreg ember. Azt mondta: Fiam, itten pénz van elásva. Egyszer én még tenálad jelentkezek, és akkor felvehetnek. Itt fekszik. Egy juhásszal meg kutyával van elásva. Egyszer majd én még megmondom, hogy hogyan. (M. Eszik Pálné) Az ijesztő rémalakok azonban kifejezetten ellenségesek, fizikailag is bántalmazzák a kincsásókat, s minden esetben megakadályozzák a kincs kiemelését. Már olvastunk arról, hogy egy kincsásót a boszorkányok vertek össze. Lehetséges, hogy eredetileg másfajta természetfeletti lények szerepeltek itt, ám gyakori jelenség, hogy ezekhelyét a boszorkányok foglalják el. A boszorkányok megjelenésének is van azonban magyarázata. Mikor pásztorkodott, odajött egy ember. Össze volt törve az arca. Kérdezte, mi történt vele. Ástak gödröt, pénzt kerestek, és egyszer tüzes lovak hinták tűzlánggal ki a gödörből. Az ember kiugrott, de elkapták és vitték hazáig. Nekivágták az ajtónak, hogy az benyílt... elfelejtették a gödröt zöldfűzfa-vesszővel körülkeríteni. Akkor nem mentek volna oda boszorkányok. (Sz. Bazsa János) Egyéb természetfölötti alakok is megjelenhettek. Hátjó nagy gödör vót. Tüzes hintával, tüzes lovak szaladtak neki a gödörnek, de bele nem mentek. Megijedt a koma, kiugrott. (M. Bezsenyi János) Négy gödröt ásott. Addig ásott, haladt lefelé. Mikor odaért vóna az aranyhó, akkor szaladt tüzes ördög, lóháton lovasok szaladtak neki. Akkor otthagyta. (M. Demény Pál) Közibük szaladt egy szaros tehén. A farkával összevissza csapkodta őket, mikor a ládát megtalálták... Akkor a láda nagy zörömböléssel eltűnt. (M. Ladányi Tibor) A sikertelenség jele Mint írtuk, a szanki és móricgáti hiedelmek szerint az arany a Nap földi másaként mozog. Tisztulásaként hétévenként fölfelé küld lángnyelvekben jeleket. Ha pedig illetéktelenek próbálják kiásni, lefelé süllyed. Ha valahol megtaláta ásóval, akkor az ásó megcsöndült, mindig tovább ment a kincs. (Sz. Piszmán László) Azt mondták, lefelé halad. (M. Bezsenyi József) Valaki má elvitte. Egész lesüllyedt. (M. Csontos Jánosné) Akkor a láda nagy zörömböléssel eltűnt. (M. Ladányi Tibor) Következtetések. Egy rekonstruált világkép A néphit adatokból rekonstruált ősi magyar világképben a világ három rétege a Felső, a Középső és az Alsó világ, amelyeket a világ közepén álló világfa köt össze. A Világ közepének fogalmát Szánkon is ismerik. Ott a Világ közepe, a ahová ajuhász leszúrta botját, vagy ahogyan mondták: itt a házamná a karó. A bot, a karó adatainkban a világfa megfelelője lehet.
