Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Szalai Sándor: Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940
Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940 39 25. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1935. március 2.18. szám 3. oldal Érdekes és értékes ókori történelmi leletek Halason. A varkori sírokra bukkantak azAlsó-öregszöllőkben. A napokban megjelent a városházán Szalai K. Antal birtokos és Dr. Gusztos Károly h. polgármesternekjelentette, hogy Alsóöreg-szőlőkben a Duttyán melletti szőlőjében , a jánoshalmi műút közvetlen közelében Pastrovics Lajos, Kovács Károly és Péter nevű szőlőkapásai fordítás közben több emberi csontvázra bukkantak. Előadása szerint a csontok még elég épségben kerültek napvilágra. A helyettes polgármester Nagy Czirok László városi tisztviselőt küldötte ki a helyszínre, ki Szalai K. Antallal ott mégis jelent. A munkások elő adták, hogy eddig 6 sírt találtak sorban, egymás közelében 50-80 cm. mélységben, majd az összegyűjtött csontokat s a sírokban talált cserép- agyagedényeket mutatták meg. Mint mondották, az edények munka közben majd mind összetörtek. Mivel további sírok feltárása valószínűnek látszik, a hatósági kiküldött a munkásokat megfelelően kioktatta, s őket a körültekintő és óvatos munkára felkérte. Megkérdeztük Nagy Czirok Lászlót, hogy a leletekre vonatkozóan mi a feltevése a látottak után. Úgy látszik - mondotta - hogy a honfoglalás előtti, valószínűleg avarkorbeli temetkezési helyre bukkantak a munkások. Ezt a feltevést valószínűvé teszi a sírvermek iránya, egymástóli távolsága, s a sírokban talált agyagedények mineműsége és formája. Avarkorabeli temetőre legutóbb Szegeden és Kiskőrösön akadtak. Attila hun birodalmának bukása után jelentek meg vidékünkön, s általában a mai Magyarország területén az avarok. Nyelvjárásuk, szokásaik, viseletűk hasonló volt a hunokéhoz. Bár hatalmukat Európa nagy részére kiterjesztették, pár száz év múlva az ő hatalmuk is megdőlt. Töredékeik honfoglaló őseinket felszabadítóként fogadták, s hamarosan eltűntek a magyarságban. A vitéz mellé lovát és fegyvereit is el temették. Halas helye úgy látszik kiválóan alkalmas volt már az ókorban is a településre. Ezt igazolják a most feltárt sírok közelében a Templomhegy környékén talált rézkor- szakbeli leletek is. A Szalai K. Antal szőlőjébeni fordítási munkálatok elé — fejezte be szavait Nagy Czirok László — nagy érdeklődéssel tekinthetünk, s ha további sírokat is találnak, úgy az esetetfelsőbb helyen is bejelentjük. Az említett sírok a mai Váci bolt környékén az út (a mai Kopolyai út) keleti oldalán kerültek elő. Érthetetlen, hogy a helytörténet után élénken érdeklődő, Révész György munkásságát alaposan ismerő Nagy Czirok László miért várt további sírokra, és miért nem jelentette a leletet „felsőbb helyen”. További sírok előkerüléséről nincs híradás. 26. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1936. október 10.82. szám 5. oldal Aranyat találtak Jánoshalmán. Faddi Pálné jánoshalmi lakos a kélesi kiosztott földeken egy nagyobb gomb nagyságú aranyat talált, amely egy szög végén volt. A valószínűleg régi sírból előkerült aranydarabot Boros Géza ékszerésznek adta el 30 pengőért, aki két karika-gyűrűt, és egy pecsétgyűrűt készített belőle. Mire a hatóság tudomására jutott az aranylelet híre, akkorra már beolvasztották, pedig lehet, hogy eredeti alakjában, mint régiség 300, sőt 3000pengőt is megért volna. A kélesi osztott földek nincsenek messze Debeáktól, ahol a Révész feljegyzések szerint szintén került elő hasonló lelet.12 Esetleg kapcsolatban lehettek egymással. Mindenestre jelentős nagyságú aranytárgy lehetett. 27. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1938. október 8. 81. számú, oldal. Templomhegy vagy Nagyhalom. Nagy Czirok László hosszabb cikke, amely a „Képek és rajzok Halas életéből” című cikksorozat keretében jelent meg. Révész György feljegyzéseit ismerteti.
