Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
374 Hári Gyula Kiskunhalason a ragadványnevek nagy részének értelmezése a névhasználók részéről nehézségekbe ütközik. Ez a nevek tartós, öröklődő használatával magyarázható. Az összetett nevek RV vagy VR kapcsolatának értelmezése számos esetben azzal a jelenséggel párosul, hogy a ragadványnévi elemet már nem is érzékelik. Legtöbbször pedig a régmúltba vesző eredet a névadási motiváció elhomályosulásával jár együtt: az adatközlők általában bizonytalanok a név keletkezését illetően, a feltehetően családnévből származó neveket is csupán úgy minősitik, hogy alakjuk egy létező családnévvel egyezik meg, de keletkezésük körülményeit, a konkrét névadási helyzetet, a névadás okát ritkán ismerik. Szinte ugyanígy vannak ezzel a névviselők is Leginkább az újabb keletű és egyéni ragadványnevek motivációja él. Persze az adatközlők által nem minősített ragadványnevek közül számos névadási indítéka feltételezhető, a szakirodalom létrehozta motivációs rendszerben elhelyezhetők. Azoknak a közszavakból eredő neveknek a besorolása, amelyek jelentése nem vagy kevéssé szinonim, kisebb mértékben okozhat gondot, de ha a neveket alkotó szavak leginkább többjelentésüek, sokféle magyarázat kapcsolható hozzájuk, ezért névadási indítékuk szempontjából az elmondott okok miatt kevésbé jellemezhetők. Kiskunhalastól eltérően sok helyen nem nyúlik vissza a ragadványnevek eredete ilyen távolra a múltba, általában könnyebben megtudható a motivációjuk, sok esetben még élénken él a beszélőközösség tudatában. A későbbiekben a halasi ragadványnevek eredetéhez némileg közelebb lehet jutni házról házra járó adatgyűjtéssel és a vizsgált történeti források körének kiterjesztésével. Az anyakönyvekből a személynévi eredetű nevek kapcsolatai jobbára igazolhatók. A ragadványnevek névadási indítékainak statisztikailag pontos felderítésében a jelen kutatás mélysége nem ad kellő támpontot — a nevek keletkezési korából kifolyólag ilyen jellegű részletes eredmények felmutatása különösen nagy időráfordítással volna csak lehetséges. Annyit azonban a kevésbé részletező vizsgálat is kimutat, hogy a halasi ragadványnévadás motivációjában - hasonlóan más vidékek névadási szokásaihoz (vő. B. GERGELY 1977. 103105., ÖRDÖG 1973., BALÁZS 1982. 55.)-a személynevekre visszavezethető névtípus dominál. A névadási indítékok pontos ismeretének hiányábamhatározott számmal e csoport részesedését nem lehet leírni, de a családnevekkel megegyező ragadványnevek mértékéből (a ragadványnevek közel felét is ide lehetne sorolni) erre az arányra következtethetünk. A népi használatú nevek körében, ahol jogosult a névadás indítékainak keresése, az adatközlők a 130 különböző ragadványnévi elem (amelyet az említett 123-féle ragadványnév ad) közül mindössze 19-hez kapcsoltak egyértelműen elfogadható, valószerü magyarázatot. Az értelmezett adatok motivációs megoszlása nagyrészt esetleges, leginkább a nevek korával, az adatközlők ismereteivel, illetőleg bizonyos nevekhez kapcsolódó hagyomány tartós fennmaradásával függenek össze. E néhány névben a következő névadási motívumok jelennek meg: I. Testi tulajdonság: Bodakszáju, Gélvás, Kacskakezü, Ludányi tök-Ludányi tökfejü, Pupi 'pocakos', Talpas 'megvastagodott talpú'. II. Lelki tulajdonság: Fösvény, Pötyke. III. Szokásra, életvitel (szavajárás): Kamutyi - Kamatyalós, Piszkos. IV. Lakóhely: Laóánv;'Kiskunhalas városrésze'. V. Foglalkozás, gazdasági helyzet: Olajos, Rabata (a hagyomány szerint földjeiken sok munkást alkalmaztak), Szűr szabó. VI. Származás: Apáti. VILA névadás indítéka maga a név (névasszociáció): Germán, Kapros, Szamóca, Vécé. Az inditékok között nem szerepel a valamely eseményre, történetre utaló nevek csoportja, de ami a legfeltűnőbb: egyetlen ragadványnév esetében sincsenek tisztában a névhasználók azzal, hogy a (feltehetően) családnévből származó név mikor és milyen módon került az adott
