Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Novok Rostás László: Mélykút elnevezése és címere
352 Növök Rostás László Talán ezek a sorsfordító sikerek nyitottak kaput a hadak által többszörösen feldúlt területek újranépesedése előtt, s ekkor kezdődött meg a mai Mélykút - kezdetben még nagyon gyéren, szórványosan történő - lakott hellyé alakulása. Az újjászületésnek ezt a lehetséges kezdetét jelezheti címerünk 1716-os időadata. Hivatalos címere a községnek a legutóbbi időkig nem volt, a lakosság azonban annak tekintette a falu 1848-as emlékművén elhelyezett domborművet. Ezt a lakossági állásfoglalást szentesítette a község képvise- lő-testülete 1991. január 10-én hozott határozatával. Mélykút jelképe, címere hivatalosan is megszületett ekkor. Hogyan is keletkezik a címer (amely lehet magánszemélyek vagy testületek állandó jelvénye)? Erre a kérdésre a szakirodalom adja meg a választ: „A címer ... pajzsra van festve, és fontos ismérve, hogy szokásjog vagy királyi adomány biztosítja elismertségét.” Nos, Mélykút címerének a keletkezésében mind a két motívum felismerhető: a) a címer alapját jelentő pecsét eredetileg hivatalos, szabályos „királyi” lehetett, b) a pecsétrajzot a lakosság címerként is használni kezdte, a szokásjog alapján magáénak tekintette. Rajzolatához, használatához hozzászokott. Az 1848-as emlékművön 1943-ban elhelyezett címer a község részévé vált, s a lakosság igen hevesen ellenállt újrafogalmazásának szándékával is. Mélykút hivatalos címere - jelképe 1991. január 10-től a szarvasmotívummal díszített címerpajzs. Mélykút képviselő-testületének „királyi adománya” tehát hagyományainkra épülő 1991 -es határozata. 5. Mélykút címere, 1991 Források Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978 Mélykút képviselő-testületének 1991. évi határozata Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei. Bp. 1987 Tóth Gyula: Mélykút község története az első világháború kitöréséig (Kézirat) Kb. 1952. TJM 22159
