Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Novok Rostás László: Mélykút elnevezése és címere
Mélykút elnevezése és címere 349 a kúthoz tartozni fognak ű kéelmik szolgáltatni az maguk erdeikbül mink pedig elhozni Váltót, Csatornát, Venegét, Agácát, Vedret, egyszóval minden eszközét a mit a kúthoz tartozandó. És amellyé százötven deszkát, kútra valót, tudni illik Száz deszka lészen tizenegy talp, ötven pedig tíz talp. És húsz forint készpénzül. Ez az alkú pedig lészen marhájuknak maradása a Die 13 Februárig. Anno 1738. Usqe Demeter napik, vagy ha három héttel tovább és lészen ő kéelmik Emberségeirt cselekszünk. Melj nagyobb bizonság okáeirt adunk ez leveljünket Falu szokot Pecsétjünk alatt és saját nevünkkel Sub Seribálva. Datum Mélykút die 13. Febr. Anno 1738. Fő Bíró Varga János, Eskütt Nagy Ádám, Bakó Istvány, Kordán János, Miskovcik András és sz egész Község Közönsigesen. Pecsét helye” A szerződésben felsorolt építési anyagok felhasználásával, mélyen megásott csordakút néhány évtizeddel ezelőtt a község déli határába lévő legelőn még vizet adott. Szüksége is volt az ilyen kutakra a lakosságnak, a lakosság állatállományának, a mezei - erdei vadaknak (köztük a szarvasoknak is), s bőséges mennyiségű egészséges ivóvízre volt szüksége a községünkön áthaladó utasoknak, kereskedőknek, az itt átvonuló, ill. meghatározott ideig letelepedő (pihenő) hadaknak. A mélyen megásott, bőséges mennyiségű ivóvizet adó kút katonai fontosságát II. József korában hadmérnökök által készített térképek is igazolják. II. József az 1782 - 1785 közötti időben elkészíttette a birodalmához tartozó Magyarország első katonai térképét. Mélykút községet ezek a térképrajzok az 1783-as állapotában ábrázolják. A hadmérnökök rendkívül pontos munkát végeztek. A község tájolását, alaprajzát, utcáinak helyzetét, méreteit a mai valóságnak is megfelelő alapossággal rögzítették. Hasonló gondossággal rajzolták meg községünk határát, benne mindazt, ami katonailag fontos lehet: a szántóföldeket, a legelőket, a tanyákat, s az egész térségben az ivóvizet adó mélyen megásott kutakat. Számtalan gémeskút rajzát fedezhetjük fel ezen a térképen. Mindaz megtalálható rajta, ami az állam, a hadsereg, a lakosság számára fontos. Létezésükkel e kutak, talán településünk elnevezését is magyarázzák. Ezt a véleményt erősíti a Földrajzi nevek etimológiai szótára is, amely: - Bakonykúti címszó alatt összesen 28 olyan települést sorol fel, ahol a szóösszetétel utótagja a kút főnév. Közöttük találhatjuk Mélykút nevét is. A felsorolt településnevekhez ezt a magyarázatot adja a könyv: „A vidék vízben szegény, s a kútnak nagy volt a fontossága.” - A Mélykút címszónál ugyanebben a szótárban ezt a magyarázatot kapjuk: „A települést egy mély aknájú kútról nevezték el.” A 18. században letelepedett, újratelepült lakosság újra és újra megszervezte a maga közigazgatását. Elöljárósága - elődeit követve, a kor szokásaihoz igazodva - községi pecsétet is használt. A pecsétet úgy szerkesztették meg, hogy jelképei, motívumai az Írástudatlanok számára is követhetőek legyenek. A település létezése szempontjából alapvetően fontos jelképet kerestek ezért, és találtak is. Ennek a pecsétnek a leírását találta meg Thaly Kálmán, s a Századok c. folyóirat 1869-ben kiadott számának 573. oldalán be is mutatta: „...kávás kút, félkör alakú fedélzettel, melynek csúcsán szélzászló, míg lefelé kötélszáron veder lóg róla. A káva mellet a pajzs jobb oldalán vályú, melyből agancsos szarvas iszik.” A faluneve a pecséten: "MELY KUTH". E leírás motívumai jelennek meg - a ma már hivatalosan is használt - címerünkön kissé újrafogalmazott formában. Ez az újrafogalmazás egyértelművé teszi: a pecsétrajz és a címer 2. A Bácsalmási út menti kutak, 1783
