Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Juhász Gábor: Kiskunhalas a Filmhíradókban és archív filmfelvételeken
308 Juhász Gábor piacon: a Pesti Napló és a Star mindössze 1-1 számmal, a Schwartzenberg Híradó 2 kiadással, míg az Est Film és a Vörös Riport Film egyaránt 20-20 számot jelentetett meg. 1919-ben a Corvin Híradó is kihozott egy számot. A két világháború között rendszeressé váltak a filmhíra- dók Concordia Film, Corvin Híradó, Magyar Filmhíradó, Magyar Híradó, Magyar Világhíradó címekkel. Sajnos a kezdeti évekből több híradótekercs hiányzik, nem maradt fenn egyetlen fellelhető kópia sem az archívumban. A technika fejlődésével a második világháború előtt a magyar filmipar is lépést tartott a világ filmiparával. 1928-ban elkezdődött a hangosfilm diadalmenete. 1931-ben már Magyar- országon is forgatnak hangosfilmet. Ezt követően a filmhíradókban is hamarosan hallható lesz a szereplők hangja, vagy éppen kísérőzenével festik alá a képsorokat. Kiskunhalasra viszonylag későn érkezik forgatni az első filmhíradós stáb. A Magyar Nemzeti Filmarchívumban végzett kutatásaim alapján először a halasi csipkekészítésről tudósított a Magyar Híradó 306. száma 1929 decemberében, mindössze 40 másodpercben. Ezt a rövid összeállítást láthatta az ország moziba látogató közönsége Kiskunhalassal kapcsolatban. Arra vonatkozóan nem találtam semmilyen információt, hogy azt megelőzően készült-e filmhíradós felvétel városunkban. A csipkéről szóló tudósítások, hírek az évek, évtizedek folyamán többször feltűnnek a mozivásznon. Az első halasi hangos tudósítás is a csipkéhez kötődik, a Csipkeház átadásán készült, 1935-ben. Ebben a híradóban Fekete Imre polgármester ünnepi beszédéből hangzik el egy részlet. Kiskunhalas, a város gazdasága, az itt élő emberek és a csipke a filmhíradókon kivül különböző rövidfilmekben és dokumentumfílmekben is többször nyilvánosságot kapott. Mindenképpen ki kell emelnünk Lakatos Vince halasi származású iró, újságíró, fotográfus, forgatókönyvíró munkásságát, aki a második világháborút követően többször forgatott Kiskunhalason, a város környékén, a Kiskunságban. Szociográfiai témájú és természetfilmjei meghatározóak a 20. század második fele Kiskunságának bemutatásában. Az ő nevéhez köthető többek közt az 1956-ban forgatott Kiskunság című alkotás is. Ennek a filmnek az az érdekessége, hogy ebben találkozunk először Halasról készített színes mozgófelvételekkel. A Magyar Nemzeti Filmarchívum katalógustárában rendszerezve találjuk meg a filmek katalógusait, ugyanúgy keresgélhetünk cím vagy alkotók neve szerint, esetleg téma szerint, mint egy hagyományos könyvtárban. A katalóguskartonok alapján az olvasóteremben ki lehet kérni az illető filmről szóló részletes ismertetőt. Minden filmnek a cimén kívül van betűjele és száma. A betűjeles rövidítés a témára utal, a szám azonosító sorszám a témán belül. Pl. NE 27. A magyar falu művészete. A filmeknél méterben adják meg azok hosszát. Egy táblázat segítségével a méter hosszt vetítési percekre át tudjuk számolni: 27 méter film pereg le egy perc alatt a mozigépen. Nem ejtettem még arról szót, hogyan is kerültek Kiskunhalasra ezek a régi felvételek. 2002-ben ünnepeltük a halasi csipke születésének 100. évfordulóját. Erre az alkalomra a Halas Televízióban egy félórás filmet készítettünk a csipkéről és ehhez az összeállításhoz kerestem a Magyar Nemzeti Filmarchívumban korabeli felvételeket városunkról. így szinte kézenfekvő volt, hogy a kutatásaim során talált, nem csak a csipkéről szóló filmhíradókat, hanem más témájú alkotásokat is, így például Lakatos Vince által készített rövidfilmeket is megvásároljunk. Ezek a felvételek értékek, talán ezek segítségével alaposabban megismerhetjük lakóhelyünk 20. századi történelmét. A régi filmekkel kapcsolatos legfontosabb szakirodalom a Markó László szerkesztésében megjelent A film krónikája című könyv (Officina Nova, Bp., 1995).
