Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között 291 65. KHÉ, 1937. június 8. 3. 66. Halasi Hírlap, 1937. szeptember 21. 2. 67. KHÉ, 1933. május 12. 2. 68. Vö.: Szakály 2001: 262. Gyarmati Andrea - Szakály Aurél (összeállította): Kiskunhalasi életrajzi lexikon Kiskunhalas múltjának jeles szereplői, In: Kiskunhalas Almanach. Kiskunhalas, 2002. 211. Oszlányi Kornél 1893-ban Kaposváron született. 1907 és 1911 között a kassai hadapródiskolában végezte tanulmányait. 1911- től az 52. gyalogezred katonája lett. Több világháborús kitüntetés birtokosa. A 1940. márciustól a kerékpáros zászlóaljtól a Honvéd Vezérkari Főnökség személyi segédtisztje lett. 1960-ban Clevelandban halt meg. 69. KHÉ, 1932. január 9. 3. 70. Hl: VII. 101. 104/C Oszlányi Kornél iratai 71. HL: VII. /101. 104/C Oszlányi Kornél iratai, A dicséretet a 2. lovasdandár parancsnoka vitéz Miklós Béla ezredes írta, 1938. augusztus 5-én. 72. Romsics 1999: 242-243. A győri program 1 milliárd pengőt irányzott elő hadsereg és infrastrukturális fejlesztésekre. A tervet és a programot 1938 és 1940 között hajtották végre, amely végeredményben 1,6 milliárd pengőbe került. 73. Liptai 1985: 298. 74. Liptai 1985: 299. 75. KHÉ, 1938. október 22. 2., október 26. 2. 76. Földi Pál: A magyar királyi honvédség a második világháborúban I. kötet. Anno Kiadó, Budapest, 2002. (továbbiakban: Földi I. kötet, 2002): 47-49. A 2. lovasdandár a budapesti I. hadtestet követte második lépcsőben Fülek - Rimaszombat irányban. 77. BKMÖL-Kiskunhalas, V. 274. b. közigazgatási iratok 52. d. 393. A levél 1938. november 15-én kelt. 78. BKMÖL-Kiskunhalas, V. 274. b. közigazgatási iratok 52. d. 393. A határozatot a városi képviselőtestület 1938. évi december 19-ei ülésén 14622/1938 kig. sz. alatt hozta meg. 79. Nagy Czirok 1999: 155. 80. KHE, 1938. november 30. 3. 81. KHÉ, 1939. február 4. 1. 82. Liptai 1985: 301. 83. Csima János (összeállította.): Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához, 1938-1945. Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár, Budapest, 1961. (továbbiakban: Csima 1961): 30. Ukrán területen alakult katonai egység, amely az önálló Kárpátukrán állam megteremtése céljából jött létre. Híresek voltak kegyetlenségeikről, amelyeket a magyar katonasággal szemben követtek el. Politikai ellenfeleiket szinten erőszakosan állították félre. Jellegzetese galambszínű kamgam ruhájuk volt. 84. Csima 1961: 28. 85. Halasi Hírlap, 1939. március 4. 86. Földi 1. kötet, 2002: 62. A teljes front szakaszt tekintve a balszámyon támadó 87. Halasi Hírlap, 1939. április 4. 1. 88. Csima 1961: 30. 89. Földi I. kötet, 2002: 63. 90. Csima 1961: 30. 91. Földi I. kötet, 2002: 63. 92. HL: VII. /101114/C Oszlányi Kornél iratai 93. Halasi Hírlap 1939. április 4. 1-2. 94. Kovács I. Sándor honvédőt lakóhelyén, Kalocsán temették el. KHÉ: 1939. április 5. 5. 95. Kunsági Napló, 1939. április 18. 1. 96. Rövid, de annál megrázóbb hírként közölte le ennek a honvédnak a halálát az egyik helyi hírlap: „A Kárpátalja felszabadításáért dicsőségesen küzdő halasi kerékpáros zászlóalj harmadik hősi halottját szombaton délután temették el, Kiskunhalason. Vékei Balázs 31 éves munkás, mint tartalékos vett részt a Ruthénföld felszabadításában. A kegyetlen hidegben megfázott, tüdőgyulladást kapott s még betegen is ment tovább bajtársaival. Csapon már nem bírta tovább. Súlyos tüdőgyulladásával a zászlóalj hazatérése után a halasi kórházba került s ott csütörtökön meghalt." (KHÉ: 1939. május 10. 4.) 97. Kunsági Napló, 1939. május 9. 5. 98. Kunsági Napló, 1939. április 18. 1. 99. HL: VII. /101 114 /C Oszlányi Kornél iratai elismerések, kitüntetések előadóív 100. HL: VII. /101 114 /C Oszlányi Kornél iratai elismerések, kitüntetések előadóív 101. Liptai 1985: 303. 102. Kupa 1999 103. KHÉ, 1940. október 8. 2. Igen érdekes, a kerékpárosok fogadásához kapcsolódó körülmény, hogy a városi vezetők sokkal nagyobb méretek között szerette volna megünnepelni. Azonban a városi polgárság egy része egy teljesen más ünnepély megtartását fontosabbnak tartotta október 6-án! 104. KHÉ, 1940. október 15. 3. 105. Liptai 1985: 305-306.