Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Révész György: Rendezett gyűjtemény. A kiskunhalasi határban talált régiségekről
Rendezett gyűjtemény 23 üszkök találtattak (pénz Zsigmond király ezüstdenára, hihető az akkoron ott lakás.) 1861 április a keleti oldalon árkot ástak, több hullákat kihántak, amikor egy hulla fölötti fejfa letemetve, vassal szegezve találtatott. A FeketefSIdbe lévő Templomhegyből hordás alkalmával. Is° Lajos pénze. Golyó, zár, darab, kulcs, kő, tégla, {üszkök), mész közötti csont. A halmot töltésnek hordják a hegytől délfelé IV,k Béla rézpénzét, ösmeretlen pénzt is találnak. Körülte római pénzt is a déli oldalon. A halomból 1862. Albert ezüstpénze és rézfüggö, vasszegek. 1865 elején a halmot átjárásnak hordták amikor kőgolyó, zablavas, ezüst- és rézfüggők. lVk Béla rézpénze és még Constantinus római rézpénz is. A régi Magyar pénz értékéről. Müller János után Heltai Gáspár kolozsvári pap (is) közli 1575-ben, midőn a Szent István tornyát csinálták 1407-ben a főépítő mesternek Pilgrám Antalnak naponként 5 batka volt a fizetése; a közönséges legényé 3 batka. 2 batka tett 1 pénzt, és így 200 batka tett egy magyar forintot, vagyis 100 dénárt, (továbbá) 1583-ban egy magyar forinton 20 pesti véka legszebb búzát lehetett venni. Még 1605-ben is egy szép ökör ára is 12 garas volt, egy jó tehén ára 6 vagy legfeljebb 8 garas, egy sertvés 2-3 garas. Eszerént a régi talált aprópénznek hajdan nagyon meg volt a becse. (Az akkori pénzláb a mostanihoz úgy állott mint 1/60 hoz.) Jegyzés. Horváth Péter latin kiadásában Halas közelébe következő halmokat említ: Zöldhalom, a Sóstó mellett; Piac hegy a város alatt; Nagyhalom, a Szöllöskertek alatt, vagy Templomhegy a Feketeföldbe, ezek lik Mátyás király idejébe, a Kinizsi által levágott csehek kun halmának mondatnak; Feketehegy és Kuruchalom. A város keleti oldalánál, amaz Mátyás király fekete seregétől, emez a múlt század elejéni kurucokról neveztetik. Az elébbiekről levéltárunkba nincs jegyzés. Az utóbbiakról van, ugyanis 1705-ben, midőn a rácok a szegedi várőrző katonákkal, a Halason lévő néhány száz kurucok ellen jöttek, közülök 234-et leöltek. Ezen holttestből van azon halom, mely a Csősz János szélmalma mellett van. (Ez a Kuruchalom.) A városban e század eleje óta, utat tölteni három hegyet hordtak el a lakosok, jelesen: Piachegyét az 5ik tizedből a tópartról; Csöszdombot a 6ik tized déli részéről; Akasztóhegyet 2ik tizedből! Melynek tetejéről az egész várost be lehetett látni. Sziget a város melletti tó között. Körülsáncolva, a déli részen a nádas között, máig is a víz apadásakor több híd oszlopai még fönn látszanak. A városiak ide több ízbe menekültek, utóbb 1700 körül a rácok dúlása elől menekültek. Ez időben a rác járásban (úgynevezett) Szüts Estók nevű halasi lakos rettenthetlen bátorsággal több rácot agyonvert. Neve még a rácok között is évtizedekig fennmaradt. A szigetből kenyeret sütni kijáró asszonyokat is többed magával védett a rácok ellen. A halasi határban is a természeti hegyek északról délnek hosszasan nyúlnak. Még a pusztán lakók is éjjel, ha tévednek (némely betyárok is) hegyet keresnek, arról tudják meg, hogy dél vagy éjszak felé vannak. Nevezetes halmok, melyek (szerintem) úgy hordattak: Zöldhalom a Sóstó mellett; Kőhalom Bodogláron; Balog hegye Felsőszálláson; Sajtos hegye Füzesen. Amellyek többnyire, csonttal telve vannak, amint szántás által is látható. Lándzsást Zsanán hihető onnan nevezik mivel ott sok darab (vasakat) lándzsákat (vagy kopj át) találnak, (a) honnan, én is két darabot mutathatok. Halasi határban, több helyen lehet cserépkészítő helyet találni: Bodogláron Bukovits tanyája közelében; Balotán a Gyenizse földön. (Bánóczki) tanyák mellett; Füzesen a Komáromi föld mellett is, ls° tizedbe Kis András révénél, ahol építés és ásás alkalmával általam is mutatható, új cseré edényt hánytak ki és még oly erős téglát, mely azon udvarba kút rakásba használódott. Most pedig alig találkozik mester, aki jó téglát tudjon égetni. Mé is sokan azt mondják, hogy jelen századunkba, minden tudomány, mesterség és művészség a múlt időket fejül haladta. Példákkal bizonyítva pedig nem mindenben.
