Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Cseri Gábor: Fekete Imre polgármester levelei. Jelentések Kiskunhalas város helyzetéről a főispánnak
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 233 Fekete Imre polgármester levelei Jelentések Kiskunhalas város helyzetéről a főispánnak Cseri Gábor Dr. Fekete Imre Kiskunhalas város polgármestere 1930. január 15-től 1939. december 16- áig volt.1 Nevéhez jelentős városfejlesztés, és közigazgatásilag is fontos beruházások köthetők. Hivatali éveit két polgármesteri jelentésében ismerteti: Kiskunhalas megyei város 1930. évi közigazgatási életéről (Kiskunhalas, 1931) és Kiskunhalas megyei város 1931 -34. évi közigazgatási életéről (Kiskunhalas, 1935). Az 1935 és 1938 közötti évekről általa is kiadni készült jelentést a Halasi Múzeum (Thorma János Múzeum Könyvei 3., Kiskunhalas, 1999.) című könyv a 157-168. közötti oldalán olvasható. A következő levelek a polgármester jelentéseit foglalják magukban, melyeket hivatali felettesének, a főispánnak tett. Ezek a jelentések a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi Részlegében találhatóak a V.274. a. fondban: Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivatalának iratai Elnöki iratok. A levelek nagy részét a levéltárba beszállított vegyes iratok közül sikerült kiválasztani. A fond állagában egyébként a közölteken kívül is találhatóak még dr. Fekete Imre által írt jelentések, de a legfontosabbakat most közöljük. A jelentések nagy része kézzel írott, valószínűleg a gépelt változatot küldték el a főispánnak. Ezek a levelek nagyon fontos forrásértéket képviselnek a város történetével kapcsolatban: láthatjuk, hogy a kötelező jelentéstétel mellett miként próbált „lobbyzni” a térség egyik jelentős városának polgármestere városának fejlődéséért. Méltóságos Főispán Úr! 14/1931 Kötelességemnek tartom, hogy a folyó hó 21 -én rövidre fogott szóbél i jelentésemet írásban is leadhassam azért, hogy kellő időben meg lehessen tenni azokat a lépéseket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a legközelebbi képviselő választás megfelelő eredménnyel végződhessen.2 Minthogy alig egy éve múlt csak annak, hogy a város polgármestere vagyok, így a korábbi időkben történtekről csak pár szóval kívánok megemlékezni, mivel azt, hogy ma Kiskunhalason politikailag a helyzet nagyon rossz, az 1927-1929 évekre vezethető vissza. Ne méltóztassék tőlem mást, csupán őszinte és igaz jelentést várni, és épp azért bármennyire is szeretném a dolgokat más színben lefesteni, kénytelen vagyok az egyhangú közvéleményt és közfelfogást ismertetni, mely azt mondja, hogy a város képviselőjének a város iránti közönye okozta azt, hogy a helyzet elmérgesedett. Ez a közöny elsősorban és főként abban nyilvánult meg, hogy az elmúlt 5 évben talán ha 5 ízben volt képviselőnk városunkban. Halas városa, mint minden alföldi város áhítattal ünnepli meg március 15-ét, mely ünnepségre, dacára a többszöri meghívásnak, Prónay báró egyetlenegyszer sem jött le. Azt talán Méltóságod vagy én meg tudnánk érteni, mert egy nagy elfoglaltságú politikus és államtitkár minden ideje úgy le van kötve, hogy igazán menthető a mulasztása, ellenben ezt 28.000 ember nem érti meg és abból közönyt lát, amit hasonlóval fizet meg. Ez a közöny idővel bizalmatlansággá alakult át és 1929. év óta kísért egy bizalmatlansági indítvány, mit csak a pártvezetőség tapintata tudott addig leszerelni. Hogy ez mennyire így van, azt mint fiatal polgármester épp egy évvel ezelőtt tapasztaltam, amidőn az 1930. évi március 2-i Gazda Napot rendeztük. Akkor már nem tartják szükségesnek Prónay báró meghívását, mivel ő nem törődik a várossal és le sem fog jönni. Az 1930. március 2-
