Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Révész György: Rendezett gyűjtemény. A kiskunhalasi határban talált régiségekről
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 21 Rendezett gyűjtemény A kiskunhalasi határban talált régiségekről* Révész György Szenvedélyem a hazai régiségekre is vonz. Mint halasi kívántam tudni azt, hogy ezen kun városnak, több mint tíz négyszeg mérföldet tevő határa, ily puszta és nagy részben futóhomokos tájéka, ily lakatlan volt-e? Mikor és miféle nemzet lakhatta? Könyvekből vagy hagyott írásokból próbáltam nyomozni, de eddig kevésre mehettem. Mire nézve 1824ikév óta a határban talált régi pénzekből adatokat gyűjtögettem. A helynevek, halmok, templom, temető és szélhordta homokos helyek körül kutatás nélkül szemlélődtem, és még a pusztán lakó birtokosoktól, szántóktól és pásztoroktól, szüntelen tudakozódtam. Ahonnan pénzt, vagy más talált régi darabokat kaphattam, azt feljegyeztem, melyből évtizedek múlva, azt következtetem, hogy: ahol kő, csont, cserép és égett föld körül és között egyszer és másszor pénzdarabokat találnak: azon tájékot akkor lakhatták, amikori az ott talált pénz. Ezekből kiindulva bátran lehet azt állítani, hogy Halas, és annak határa is, nevezetes események színhelye volt, ha tiszta adatot nem is, de mégis következést lehet az előadottakból és adandókból húzni! Visszavezet az ős világ roskadt aknáiba, megismerteti nemzet és haza elporlott műveit és helyeit, mint elme, és ész szüleményeit. Igaznak bebizonyítja amit tanultunk, mert kézzelfogható adatokat szolgáltat. A cselekvés terén állok létemnek sok időt nem ígérhetek. Keveset érő, csekély, de többnyire régi gyűjteményemet előjegyzéssel bátorkodom az olvasónak megmutatni, tudatni kedves kötelességemnek ösmerem. Sőtt még, ha Isten életemnek kedvez, és több darabokat kaphatok pótolni el nem mulasztom. Most pedig előadom azon helyneveket, ahol több pénzdarabok találtattak, melyik nemzet és uralkodó pénze az; és még mikor lakhatták a tájékot, továbbá, érintem azt is, ahol kevesebb pénzek, és régiségek találtattak, úgy szinte a városba és körülötte találtakat is. Azokból gyanítható következtetéssel, amennyire lehetett, rendezve készíttem a darabokat. A régi pénz becséről is keveset írok, mert azt tudni nagyon szükséges a mostaniaknak. Fehértón az úgynevezett Pömyehalom körül Árpád férfi maradékából való magyar királyok pénze jelesen: Kálmáné, IIik Geizáé, IIIlk Istváné, IV Lászlóé, IIIikAndrásé. Mind ezüstpénzek. Réz- és vasdarabok. Zablavas. Tatár sarkantyú, csont cserép s égett föld. A talált pénz is, többnyire tüzbe feketedett, ezen a tájon hihető, hogy a mongolok, vagy tatárok dúltak hamvaz- tak a 13ik századba, mert onnan későbbi pénz, nem jött birtokomba. Debeákba a legelő környékén a futóhomokos tájékról, IIIik Béláé. IIik András (később ls° Istváné - II'k Béláé IV Béla rézpénze és kun tatár pénzdarabok is) idejéből felvarrható kis képes rézkereszt, páncéldarabot, sarkantyút, zablavasat, kis örlőkő darabot (madáralakú homokkövet kövült csontokat). Gombot és még IVik Béla réz pénzét. A római pénzből Valentiniánusét, Pró- busét, Constántiusét, Diócletiánusét, Constantinusét és későbbi uralkodókkét. lsöFerdinándét, Maximiliánét, Rudolfét, IIIikFerdinándét. Balotán az alsó részen Is6 vagy Nagy Laj ősét és leánya Máriáét, Isö Mátyásét W Lászlóét. IIik Lajosét, Is8 Ferdinándét, Rudolfét, IIík Mátyásét (IIkFerdinándé). Itt nyilván kivehető az, hogy * Révész György (1799-1874) 1858-ban és 1869-ben rendezett kiállítást régészeti gyűjteményéből a halasi városháza nagytermében. Az írás az 1858-as kiállítás alkalmából készült, de a szerző utólag is tett bejegyzéseket, ezeket zárójelben közöljük. A teljes kézirat 36 oldal. A régészeti lelőhelyek leírásából és az éremleletek táblázataiból áll. Most a régészeti szöveg közlésére kerül sor. A szöveggondozást Szakái Aurél és Szalai Sándor végezte. A kézirat a Thorma János Múzeum gyűjteményében 16.569 számon található.
