Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története 205 Szilágyi Dániel hagyatéka Az 1885/1886-os tanévben az iskolai könyvtár rendkívüli növekedést ért el. Az intézet megvásárolta a Szilágyi Dániel-féle konstantinápolyi könyvtárt az egyik örököstől, Szilágyi Béla gyönki református lelkésztől. A mintegy 10 ezer kötetes könyvtár a szállítási költséggel együtt 1.100 forintért került az iskola tulajdonába. Ebben az évben egyéb vétel és ajándékozás útján a gyarapodás 320 mű, 334 kötetben, így a könyvtár állománya 27.059 kötet.16 Szilágyi Dániel Hajdúhadházán született 1831-ben, és Konstantinápolyban halt meg 1885- ben. A debreceni kollégiumban tanult, majd 18 éves korában az 1848-as szabadságharc katonája volt. Később Törökországban telepedett le, Konstantinápoly (Isztambul) Pera negyedében lakott. Több nyelven beszélt, angolul, franciául, németül, magyarul, törökül és arabul. Nyelvtudásával ő lett a török város legkeresettebb fordítója. 30 ezer kötetre becsült könyvgyűjteményét 1886-ban a külügyminiszter közbenjárásával a család hazaszállította Magyarországra. Vámbéry Ármin orientalista a török, perzsa és arab gyűjtemények között olyan kéziratokat talált, melyek az európai könyvtárakból is hiányoztak. „.Timur-Lenk levelezése” „Sah Ismail, a krími kánok, fejedelmeknek a Portához intézett... levelezése”, továbbá a Szeged és Kanizsa körüli harcok, a temesvári hadjárat, Kőszeg, Eger, Kanizsa ostromának részletes leírása. 500 éves török nyelvemlékek, páratlan értékű vallásos költemények, török népdalgyüjtemények. A török nyomdászat alapítójának első könyvei. A nyomtatványok is a kéziratokhoz hasonló értékűek. Kunos Ignác, a török nyelv kutatója, a hagyaték egy részét képező 438 kódex tanulmányozására összeállított egy jegyzéket is. A rendkívüli értékű gyűjtemény az évtizedekig Kiskunhalason kezelt Szilágyi-könyvtárral is gazdagodott. A „Collectio Szilágyiana” 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia keleti könyvtárának részévé vált, amely a külföld érdeklődését már évtizedekkel előbb felkeltette.17 A Szilágyi hagyaték megvásárlásáról így ír 1886-ban egy helyi újság: „Szilágyi Dániel konstantinápolyi könyvtárát helybeli reform, főgymnasiumunk igazgató-tanácsa folyó hó 13. megvásárolta; e könyvtár a világirodalom legjelesebb termékeinek gyűjteménye, s megcsonkí- tatlanul jön főiskolánk birtokába. A nevezett gyűjtő ugyanis midőn a forradalom után külföldre menekülni kényszerült, Törökország fővárosában telepedett le s ott mint nyelvtanító, tolmács, ügyvéd, majd mint könyvárus foglalkozott, ez utóbbi minőségében alkalmat nyert a legbecsesebb s unikumot képező kéziratokat megszerezni, melyeket most halála után a Magyar Tudományos Akadémia vesz birtokába; hasonlóképpen egész szenvedéllyel és kitűnő szakismerettel gyűjtötte a tudomány minden szakmájába tartozó nagybecsű könyveket, ezek most főiskolánk könyvtárát fogják gazdagítani. Szilágyi Béla gyönki reform, lelkész, a jeles apának derék fia, iskolánk egykori növendéke, az igazgató-tanács lelkész-elnökével folytatott levelezés után szívesen ajánlotta fel tanintézetünk részére atyjának könyvtárát, örömét fejezvén ki a felett, hogy alkalmat nyert iskolánknak szolgálatot tenni, másrészről pedig, hogy nem lesz kénytelen hazafias érzületének megerőltetésével külföldre, miként ajánlva volt, Lipcse vagy London könyvpiaczára szállítani; ezen értelmek befolyása alatt jutott leginkább főiskolánk Szilágyi Dániel könyvtárának birtokába s nem több mint egyezer forintért, amit a hivatása magaslatán álló helybeli főgymn. igazgató-tanács egyező akarattal szavazott meg. A könyvek Konstantinápolyból Budapestre megérkezvén, az intézkedés megtétetett arra nézve, hogy a 48 ládába elhelyezett s több mint tízezer kötetet számító könyvmennyiség mielőbb Halasra szál- líttassék.”18
