Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Történelem - Kolozsváry-Kiss István: A Kolozsváry-Kiss család története

198 Dr. Kolozsváry-Kiss István 11. A Kolozsvári-Kiss család Szondái Sréter Andor főhadnagy és Kolozsvári-Kiss Katalin esküvőjén. Kiskunhalas az egyik Kolozsváry-Kiss-ház (korábban Gyárfás-ház, később Sréter-ház; majd ÁFÉSZ iroda, Köztársaság u. 5.) udvarán. 1909. szeptember 25. dolgozott. Két fia, és unokái közül kettő Budapesten él, további öt unokája és négy dédunokája azUSA-ban. Több könyv is beszámol az ún. kun-redempciós mozgalomról (Hefty Richárd: Adatok az ellenforradalom történetéhez; Kozma Miklós: Az összeomlás 1918-19; Romsics Ignác: A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben; stb.). Tapasztalva a Károlyi­kormány tehetetlenségét az antanttal, a nemzetiségek elszakadási törekvéseivel és az egyre erősödő kommunista szervezkedéssel szembeji, abból kiindulva, hogy a kunok a rcdempcióval visszavásárolták ősi kiváltságaikat, Förster Lajos kunszentmiklósi főszolgabíró, valamint az ottani Baky-család mozgalmat kezdeményeztek 1918. decemberében. Ennek gócai - Kun- szentmiklóson kívül - Kiskunhalas (dr. Kolozsváry Kiss István polgármester és fivérei Kolozsváry Kiss László református lelkész és Kolozsváry Kiss Árpád főhadnagy, továbbá Lőrinczy főjegyző), Kiskunfélegyháza (Endre Zsigmond főszolgabíró) és Fülöpszállás voltak. 1918. december 18-án Kunszentmiklóson mintegy 20 fővel megalakították a Kun Nemzeti Tanácsot. Kiáltványuk szerint „mi szabad kiskunok a népek önrendelkezési jogának alapján elhatározzuk, hogy jövőnk sorsát saját magunk akarjuk intézni és ezen célból kimondjuk a kis­kun területek függetlenségét.” Kunkapitánynak a megye világháború alatti főispánját, gróf Ráday Gedeont akarták felkérni. A mozgalom budapesti összekötője Hefty Richárd főhadnagy volt. A szervezkedésnek az vetett véget, hogy a Katonatanács 1919. február 7-i ülésén Pogány József kormánybiztos leleplezte az összeesküvést, a Kiskunságba vizsgálóbizottság utazott, amelynek jelentése alapján a kormány letartóztatott egy-két irányítót, köztük Endre Zsig- mondot. (A történet érdekessége, hogy a Halasi Független Hírlap 1919. február 15-i cikke hatá­rozottan cáfolta, hogy a kunszentmiklósi alakuló gyűlésen Kiskunhalasról bárki részt vett volna, sőt amikor a kiáltvány megérkezett Halasra, a kiskunhalasi nemzeti néptanács 1918. december

Next

/
Oldalképek
Tartalom