Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Kállay-Tóth Eglantine Krisztina-Lukács Béla: A nemes Tóth (Tooth) család
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 171 A nemes Tóth (Tooth) család Kállay-Tóth Eglantine Krisztina - Lukács Béla Ma már e családban az egyetlen élő született Tóth rokon: Kállay Ferencné Dr.Tóth Eglantine Krisztina. Sokan vagyunk azonban, kik Tóth géneket is hordozunk, és jó szívvel emlékezünk Tóth családbeli elődeinkre és rokonainkra. Ki,mikorés miért változotatta családi nevét Thooth-ról Tooth-ra, azt nem tudjuk. Biztos azonban, hogy az 1774-ben született Tooth János az 1801-ben kezdett naplójában ilyen formában írja nevét. A naplóból látható, hogy fia az 1826- ban született János, felnőtt korában már a Tóth névformát használta. Demokratikus gondolkozása kifejezéseként egyszerűbben akarta írni nevét, mint pl. Jókai is y helyett i-vel, Móricz helyett Mór ként a '48-as idők után. Egymás után öt generációban van Tooth János, illetve Tóth János néven férfinép a családban. A következőkben e nevek mellé illesztett 1 -tői 5-ig számok, a közöttük való biztosabb eligazodást segítik. Tooth János 1. (sz. 1733); Tooth János 2. (sz.1774); Tóth János 3. (sz.1826); T óth János 4. (sz. 1867); T óth János 5. (sz. 1923) Ősapánk Thooth Mihály és utódai Tóth János 1.-ig Thooth Mihály az első a felmenőink közül, akiről írásos tudomásunk van. Az 1627-ben II. Ferdinánd osztrák császár és magyar király által aláírt latin nyelvű nemesi levél magyar fordítása szerint: Thooth Mihályt, feleségét Szapári Erzsébetet, fiait Pált és Andrást és ugyancsak ikertestvéreit Miklóst és Jánost a nem nemes állapotból... kiemeljük és... igazi kétségtelen nemesek sorába és számához... felvesszük. Nekik a király cimeres nemességet adományozott, de nemesi előnevet nem. A Toothok Erdélyben a bihari vidéken Margittá és a szatmári lájon Taipa helységekben és környékén éltek. Feltehetőleg a családok ágai közötti megkülönböztetésre használták a maguk választotta margittai és tarpai előnevet, de azt a későbbi generációk elhagyták. Margittá: Erdélyben, Bihar megyei község, járási székhely Debrecentől kb. 60 km-re keletre (ma Románia, Margitha). Tarpa: község, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Margittá és Tarpa között a távolság kb. 85 km. Felsőábrány: más elnevezéssel Érábrány. Bihar megyei Mar- gittától csupán 5 km-re. (ma neve Abram, Románia). Több Tooth ős adatai közt szerepel mint születési hely. A nemesi levélben nevezett személyekről és leszármazottaikról egészen Tooth János 1 .-ig hiányosak az ismereteink. Tooth János 1. a nemesség adományozása után 106 évvel született, Tooth Mihály (1733 - 1780) és Bertalan Judit szülőktől, Felsőábrányban (Bihar vm.). Foglalkozása: kerületi szalmabiztos. (Ez utóbbi Tooth Mihály az ősapának dédunokája volt. így mutatja a „Thooth család”-ról Bilkei Gorzó János által az 1930-as években szerkesztett családfa.) Tooth János 2. és házassága Mocsy Máriával. (Első házasság) Tooth János 1. és Fazekas Mária gyermekeként 1774-ben Karcagon született Tooth János 2., aki a debreceni Református Egyház Kollégiumában tanult, 1789 februártól 1790 augusztusáig. Ugyancsak itt tanult de jóval később Tóth János 5., ki Tóth Eglantine testvérbátyja. E deb
