Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
136 Horváth Lajos Szakály 1969. = Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Bp., 1969. Szakály 1981. = Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981. Szakály 1995. = Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI XVII. századi dica és dézsmajegyzékei. Bp., 1995. Szakály 2000. = Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt. In Kiskunhalas története 1. Tálasi = Tálasi István: Kiskunság. Bp., 1977. Varga = Vaiga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Vác, 1997. Vass = Vass Előd: Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsa, 1980. Jegyzetek 1 Borosy lg. I. 165. 2 Vaiga 156. 3 Ivanics 65-82. 4 Ivanics 167-168. 5 Borosy lg. I. 157. 6 Borosy lg. I. 157. 7 Borosy lg. I. 164. 8 Csánki II. 520., Györffy I. 375-376. 9 Szakály 1997. 156., Szakály 2000. 351-352. 10 Szakály 2000. 360., Az 1626-os adat, miszerint 17 ház (hane) után adóztak volna a töröknek, nem illeszkedik a források sorába. Kozicz 382. 11 Szakály 2000. 361. 12 Kozicz 382-383. 13 Szakály 2000. 354, 377. 14 Szakály 1995. 72., Szakály 2000. 353. 15 Borosy lg. II. 233. 16 Vass 99. 17 Borosy 1.188. 18 Borosy 1.338. 19 Borosy lg. I. 23 Feltételezzük, hogy id. Vörös Sebestyén az, aki vallomást tesz fiának, aki PPS vm. esküdtje. Kizárt a korabeli jogi eljárásokban, hogy a kérdező biztos a saját maga által felvett jegyzőkönyvben még tanúként is szerepelhessen, így áll helyre a család genealógiai rendje. így válik elfogadhatóvá, hogy id. Vörös Sebestyén (kb. 1565-1645) anyja még láthatta II. Lajos királyt Budán 1626 előtt. 20 Borosy I. 253. 21 Borosy I. 161., Borosy lg. I. 33-34, 100-101. 22 Borosy 1.951. 23 Borosy lg. 1. 145, 165. 24 Vass 100, 166. 25 Borosy 1.91. 26 Borosy I. 47, 91. 27 Borosy lg. II. 233. 28 Borosy lg. I. 17. 29 Borosy lg. I. 34,45, 71 stb. 30 Szakály 2000. 377. 31 Borosy 1.217. 32 Szakály 2000. 340-341. 33 Szakály 2000. 343. 34 Szakály 2000. 329. 35 Szakály 2000. 357. 36 Borosy Közig. I. 272. old., Szakály 2000. 356. 37 Szakály 1969. 66., Szakály 2000. 359. 38 Szakály 2000. 332, 359. 39 Borosy II. 1700. 40 Borosy III. 2116. 41 Szakály 2000. 346. 42 Szakály 2000. 361. 43 Kosáry 490. 44 Szakály 2000. 357. 45 Borosy I. 47, 91. 46 PML, Acta protestationalia 1639. no. 5. 47 Szakály 2000. 329. 48 Szakály 2000. 329, 377. 49 Borosy I. 936, 938. 50 Thaly Kálmán: Régi magyar községi pecsétek. Századok, 1869. 571-575. 51 Borosy II. 1700. 52 Ol, Váradi Török család levéltára, Halas 1677. ápr. 22., Szakály 1981.440. 53 Borosy II. 1925. 54 Borosy II. 2065. 55 Borosy III. 2131. 56 PML, Intimata inutilia 1696. júl. 30. No. 3. 57 Kozicz 381-409. 58 Szakály 2000. 355. Azt állítja, hogy a szegedi szandzsák a temesvári vilajethez tartozott, onnan került az egrihez. Káldy-Nagy 1977. 9-10. 1566-ig tárgyalja a török igazgatási szervezetet, addig ezt a variációt nem említi. Ld. még Horváth-Dr. Kovacsics 2000. 38. 59 Szakály 2000. 354-355. 60 Nagy József: Eger története. Bp., 1978. 142. 61 Borosy Közig. I. 272. oldal. 62 Szakály 2000. 355. Ez a kérdés további kutatást és elemzést igényel. 63 Szakály 2000. 355, 360. 64 Tálasi 1977. 20-30., Horváth - Dr. Kovacsics 2000. 36-37. 65 Horváth 1995. 73-93, 191-196. 66 Szakály 2000. 360-363. 67 Szakály 2000. 365. Ha az 1699. évi összeírás a baranyai betelepülőket ilyen kiemelten taglalja, akkor az nem vonatkozhat az 1630 körüli Sári faluból - egyébként kisszámú - beköltözésre. Úgy véljük, hogy 1691 -1692-ben, amikor Baranyát PPS vm. igazgatta „pécsi járás” néven, mert még nem szerveződött meg a nemesi megyehatósága, alkalmasint Halasra telepesek érkeztek. V. ö. Borosy III. „pécsi járás” a mutatóban. 68 Adatok Szolnok megye történetéből II. Szerk.: Botka János Dr. Szolnok, 1989. 239., A magyar katona vitézségének ezer éve I-II. Szerk.: Pilch Jenő. Bp., é. n. (1933) I. 351., Szakály 2000. 364-365. Magyarország története 1526-1686 I-II. Főszerk.: PachZsigmond Pál. Bp., 1985. II. 1603. - Szakály azt sejti, hogy Szeged ostroma idején menekültek a halasiak, 1686. szept. 30. okt. 23. Pedig a levélben világosan olvasható, hogy az Szolnok megvétele után, azaz 1685 őszén következett be.
