Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
134 Horváth Lajos az már lenni szokott, akkor és az fog előbukkanni a jövő kutatói számára, amikor és ahol nem azt keresik. Egy eredeti hivatalos halasi irat-kiadmányt sikerült felkutatnunk, ez 1696. júl. 30-án kelt.56 Igaz, vállalt vizsgálódásunk határán, az 1693-ban megvésettetett pecsét használatba vétele után keletkezett, de a már vázolt forráshiány arra késztet, hogy azért ezt az iratot bemutassuk szöveghűen. Egyébként pecsételésnek nincs nyoma rajta. Kozicz János alapos, kitűnő tanulmányban foglalta össze azt, amit Halas város címeréről és címerpecsétjeiről tudhatunk.57 Mivel kutatásaink során nem sikerült fellelni az 1634-1693 közötti halasi pecsét egyetlen lenyomatát sem, ezért érdemlegesen nem tudjuk meghaladni a Kozicz által összegyűjtött és feldolgozott ismereteket. Ezért Halas mezőváros pecsétjével most nem foglalkozunk. 2. Halas hivatali kapcsolatrendszere A török hódítók 1543-ban megszervezték a szegedi szandzsákot, mely a budai vilajethez tartozott kezdetben. Eger török kézre kerülése után, 1596-ban létrehozták az egri vilajetet, ekkor a szegedi szandzsákot a budai vilajetből áttették az egribe.58 Az újjátelepült Halas mezőváros küldöttsége 1636-ban jelent meg Tegzes János főbíró vezetésével az egri pasa divánja előtt, hogy tisztázza kötelességeit és jogait. Ebben az időben a közvetlen ellenőrzését a bajai kádi látta el, ez azt jelenti, hogy a bajai nahije területéhez tartozott.59 Halasról egy 1669-es adat közli, hogy „az egri őrség élelmezésére (odzsaluk) rendelt falvak egyike.” Úgy véljük, hogy az egri török őrség élelmezését a Dél-Alföldről már jóval korábban megszervezték. Mehmet egri aga 1632-ben rizskását küldött ajándékba a Kassán székelő egri kanonokoknak, ekkor írta: „Kegyelmednek ris kását küldtem az mi lehetett, többet küldtem volna, de ide is régen nem hoztak onnan alól...”60 A Füleken 1668-ban tett halasi vallomás szerint az egri szandzsákbég 66 forint büntetéspénzt vesz az elhunyt ember (rája) haláláért. A török gondolkodás szerint, a meghalt ember megkárosítja a kincstárt, mert megszűnt adóalany lenni, ezért büntetést kell fizetnie kom- munitásának.61 Török földesura 1683-ban a Jankovácon lakó Musztafa aga egy adat szerint, amiből nem vonnánk le messzemenő következtetéseket. Halas város 1668-ban 3 portás, 1683-ban 2 portás település, ami megfelel egy török hász-birtok méretének, nem kell egy tímár- vagy ziámet- birtok alacsony szintjére degradálni. A hász törzsbirtoktól olykor részbirtokokat választottak el, ez volt a hissza, és azok jövedelmét alacsonyabb rangú hűbérbirtokosoknak, például timá- riótáknak osztották ki.62 Mindezeket az adatokat azért sorakoztattuk fel, hogy „feltérképezzük” Halas mezőváros kapcsolatrendszerét az oszmán birodalomban. Közvetlen bírói felettese a bajai kádi volt, a szegedi szandzsákbég és tisztviselői álltak azután magasabban, majd az egri vilajet díván pasája következett a hivatali ranglétrán és végül a török szultán Isztambulban, Belgrádban, ahová a halasiak többször is követtel és levélben fordultak védelemért.63 Ezeken kívül voltak olykor török földesurai a városnak, akik a különböző helyőrségekben laktak. A Magyar Királyságban a Kis- és Nagy-Kunság elkülönülése és különálló hivatalszervezete már a XV-XVI. század fordulóján létrejött. Ezt azért említjük, mert 1693-ban Halast a nádor „visszahelyezte” a Kunságba, ahová mindig is tartozott.64 Az 1543-1693 közötti időben a fokozatosan egyesült Pest-Pilis-Solt vármegye igazgatta magyar részről. PPS vm. menekült hatósága Egerben 1596-ig, Szécsényben 1632-ben, Füleken 1638-tól tartotta székelyét, a halasiak idejártak hivatalos ügyeiket intézni.65
