Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 127 Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693) Horváth Lajos Megbízást kaptam Halas mezőváros XVII. században használt pecsétjének a felkutatására, melyet nagynevű hajdani történészek Thaly Kálmán, Gyárfás István láttak több mint 100 évvel ezelőtt. A kortársak közül pedig Szakály Ferenc, Kozicz János szorgalmasan keresték, de az állítólag 1634-ben vésetett pecsét rejtőzködik a levéltárak mélyén valahol, esetleg két-három országban is. Saját kutatásom során azt a célt tűztem magam elé, hogy nem csak egyszerűen egy pecsét- lenyomatot keresek, hanem a mezőváros önkormányzatát, hivatali tevékenységét, annak írásbeliségét - modern kifejezéssel adminisztrációját - is felkutatom és bemutatom, mert ismereteim szerint, ilyen jellegű, nézőpontú dolgozat még nem született Halas történetéről. Ennek a kutatásnak során, mintegy szükségszerűen, kellett volna előkerülnie a város pecsétjének, de nem jártam sikerrel. Mégis azonban, hogy kutatásom ne vesszen kárba, hogy ugyanezen az úton, területen a jövőben márne kelljen újrajárnia kollegáknak, közzéteszem, amirejutottam. I. Halas újra települése 1. Halas puszta korszaka Kalocsa András, Wesselényi Ferenc nádor kecskeméti jobbágya 1659-ben 70 évesnek mondta magát és azt állította, hogy Halason született. Ha elfogadjuk ezt az állítást, akkor 1589- ben látta meg a napvilágot a mezővárosban. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a település elpusztulása előtti időt értette vallomása megtételekor.1 Halas mezőváros 1592-ben „latin” iskolát tartott fenn, amiből arra következtethetünk, hogy erőteljesebb helység lehetett.2 Az un. tizenötéves háború (1593-1606) idején azonban elnéptelenedett, elpusztult. Szinán pasa, török nagyvezír 1594. évi magyarországi hadjáratához segédcsapatként felvonult a Krími Kánság tatár hadereje is. II. Gázi Giráj kán vezette a tatárokat, a történelem során ekkor lépett először krími kán hazánk földjére. A Kárpátalja hágóin bejövő tatár sereg 1594 nyarán (július vége augusztus eleje) Szolnoknál nagyobb pihenőt tartott. Halas mezővárosa közelében ekkor tartózkodott először a kán serege. Győr és Pápa elfoglalása után, 1594. októberében a török sereg a Duna jobb partján Eszékre, a tatár sereg a Duna bal partján Temesvárra vonult telelni a szultán parancsára. Végül a tatárok mégis haza indultak télre, bár kisebb egységeket hátrahagytak, például Temesvárott.3 Eger megvételére, az 1596. évi hadjáratra a törökök mellé a tatárok délről érkeztek a Duna- Tisza közén. Ekkor úgy elpusztult PPS vm., hogy csak három város, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd maradt meg. Ha eddig még nem néptelenedett volna el Halas, akkor ebben az évben ez bizonyosan bekövetkezett. A szultán 1598-ban Gázi Giráj tatár kán és serege számára Zombort és a szegedi szandzsákot jelölte ki télire. Innen csak 1599-ben mentek haza a tatárok, ekkor vált teljesen pusztává az Alföld déli része.4 Tárnái Bálint foktői lakos, kb. 70 éves vallotta 1658-ban, hogy 12 éves volt,
