Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
1958-ban feleségül vette a Kecske-méten 1940. július 20-án született Cseh Margitot. Édesapja Cseh Ferenc, aki 1909. július 6-án született Kecskeméten és 1942 telén a Don menti harcokban halt hősi halált. Édesanyja a Budapesten született Rittig Margit, aki 1944-ben fiatalon, 29 éves korában meghalt. Az alig négyéves Cseh Margit honvéd árvaként, egy Budapest környéki, apácák vezette árvaházba került. 1948-ban, az apácarend feloszlatása után nagyapja, a lakitelki Cseh Mihály vette magához. Általános iskoláit Lakitelken fejezte be. Korán, 1958-ban férjhez ment Jakabfi Lászlóhoz, akit 1960-ban kineveztek a keceli állami pince vezetőjének. Jakabfi Márta müvész-rajztanámő 2002-ben B. Boros Ilona keceli tanítványainak munkáiból rendezett képzőművészeti kiállításon vallotta: 1959-ben Kecskeméten születtem. Kecelen jártam általános iskolába. Tíz éves koromtól nagy kedvvel látogattam a B. Boros Ilona által vezetett rajzszakkört. Az itt készített batik képekkel több nemzetközi és hazai gyermekrajz kiállítások nyertem el a fődíjat (India Nehru díj, NDK, stb). A középiskolát követően Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon végeztem 1981-ben. 1985. óta Kiskunhalason a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskolában tanítok és vezetem a szakkört. 1985 és 1988 között Kecskeméten a Zománc- művészeti Alkotóműhelyben ismerkedtem meg a művészeti célú tűzzománc képek technikájával. Itt sokat tanultam Túri Endrénétől. Kiskunhalason rendszeresen vezetek az általános iskolások számára szervezett nyári zománctábort. Munkám elismeréseképp 2001-ben elnyertem a Kiskunhalas Város Közoktatásáért díjat. Jegyzői (tanácselnöki) szolgálati lakás Szabadság tér 1. Az 1879. évi keceli házbirtokosok jegyzékében az akkori 289. házszámú épület Kecel község birtokában volt. Egy keskeny, zsúp tetős, vert falú épület, melyet 1882-ben lebontottak és helyébe felépítették az L alakú, cseréppel fedett nagyobb szolgálati lakást, mely öt szobából, előszobából, két konyhából állt. Még két pince, egy kamra és istálló tartozott hozzá. Első lakója Wosztry Szaniszló jegyző, aki 1874-1891-ig szolgált. Őt követte Sárkány Sámuel (1893-1907). Utódja Vörös József, akit Ádám Antal (1921-1937), és Reszler-Ősz János (1937-1944) követett. Rákóczi István, aki 1944-1948 között volt főjegyző, a Rákóczi úti saját házában lakott. Mátai Pál és Szűcs Sándor jegyzők 2-2 évet laktak ebben a szolgálati lakásban. 1950-től a tanácselnökök lakásául szolgált. Több évet csak Árvái István lakott benne 1954-1968-ig. Az 1970-es évek elején lebontották. Helyében felépítették a Rónasági Takarékpénztár emeletes épületét. Az emeleti helységek a község tulajdona: ma a városi vízmű és a város mezőgazdász irodájának ad helyet. 111
