Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
az időben az ipartestület rendelkezett a legnagyobb könyvtárral, mely a Császártöltési út és a Dózsa György út sarkán állt. (Ma a helyén egy bevásárló üzletház áll.) De jelentős könyvállománnyal rendelkezett a Tűzoltó Egylet is. 1920-ban átvette a község népkönyvtára elnevezésű gyűjteményt és azt 1950-ig, a községi könyvtár megalakulásáig kezelte. A felbomlott olvasókörök könyvállománya a háború alatt elveszett, ami még megmaradt, azt összegyűjtötték, átválogatták. Ez a szegényes állomány képezte az első nyilvános könyvtár alapját. 1953-ban alakult át községi könyvtárrá. Függetlenített vezetője Vető Györgyné lett, aki ezt a feladatot 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. 1953- ban 1920, 1968-ban 12988 könyve volt a könyvtárnak. Kezdetben a Kossuth 4. (Medgyes-házban), majd a Szabadság tér 10. (a volt Juszt Gyógyszertár) épületben működött. A könyvek szaporodásával a zsúfoltság egyre növekedett, a könyvespolcok között alig lehetett mozogni, olvasóterem számára helység nem volt, a tanyasi iskolákba és a fiókkönyvtárakba történő kihelyezés után sem szűnt meg a zsúfoltság . 1967-ben Szedres Károlyné vette át a könyvtár vezetését, ugyanekkor második könyvtárosi állást is szerveztek, ezt Ugranyec (Ugrón) Gyuláné töltötte be. Mindketten a debreceni tanárképző népművelő-könyvtár szakán szereztek képesítést. 1981 -ben költöztek át a piros iskola épületébe, az emeleti szárnyba. Ekkor a könyvtárnak majd 21 ezer könyve volt. Ekkor már három egész műszakos könyvtáros dolgozott az intézményben: Szedres Károlyné, Radvánszki Katalin és Iván Adrien, mellettük a félműszakos Tarján Mihályné és a technikai dolgozó Kovács Jánosné. 1985-ben középfokú könyvtárkezelői bizonyítvánnyal Radva Márta és Szőke Attiláné rendelkezett. A könyvtár kettős funkciót lát el, a lakóhely közművelődését és az iskolai könytárit; így a település teljes lakossága számára nyilvánosan működik. A két részleg 1981-ben olvadt egybe. 1982. januárban majd 35 ezer könyvvel rendelkezett. 1984-től könyvkötőt is foglalkoztatott 1991 -ig. 2001-ben a könyvtár vezetője Szedres Károlyné. Könyvtárosai: Szőke Attiláné, Steimetz Istváné, Ferróné Mehaik Rita és Gemtner László. Gyermeknevelési szabadságon van: Bárth Jánosné és Kovácsné Herceg Melinda. Könyvállománya közel 52 ezer. Kerezsi János Soltvadkertiút42. Kerezsi János apósa Árvái István Kecel nagyközség tanácselnöke és felesége építette a ma látható házat. Üres telekre, betonlábra, vegyes falakra sátortetőt húztak és cseréppel fedték. A ház mögött pince, kamra, garázs található. Kerezsi János 1951. október 3-án született a Hajdú megyei Nyíradonyban. A makói közgazdasági technikumban érettségizett 1970-ben, utána két évig katona. 1974-től a keceli ÁFÉSZ egyik osztályának vezetője és belső ellenőre. 1987-ben levelező tagozaton elvégezte a Budapesti Ke130
