Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Flaisz és Zsán Flaisz Ferenc 1877-1929. Kecel iboki családfa Ondrovics Mária Mednyánszki Mihály felesége Kapás Rozália 1 Flaisz Ferenc ~ Mednyánszki Mária Flaisz 1904-1960. Kecel 1914.11.20- 19 Flais Flaisz Ferenc r Zsámboki Franciska 1943.08.23. Kecel | 1946.03.01. Kecel József ~ Rideg Mária Flaisz Sándor 38- ! 1912- 1 1 z Margit Stencel I-né Flaisz Sándor i i Flaisz Anita Flaisz Helga 1970.02.17. Kecel 1976.01.25. Kecel tanárnő közgazdász diploma férje Romfa János Romfa Ákos 1997.08. keretes, timpanonos ablakokkal, párkányokkal, cserép fedéllel. 1929-ben 52 éves korában meghalt és három fia osztozott a vagyonból: 25 hold fold és 13 hold erdő a hagyaték tárgya. A legidősebb fiú Flaisz Ferenc osztotta el három felé, a legfiatalabb Flaisz Sándor választott először, másodszor a középső fiú Flaisz József és végül az osztó kapta a harmadrészt. Az 1908-ban született Flaisz József megvásárolta a Fürszt Sándor utca 14. sz. házat és elköltözött. Flaisz Ferenc maradt a József Attila úti házban. 1942-ben megnősült, feleségül vette az 1914. november 20-án született Mednyánszki Máriát, kinek apja Mednyánszki Mihály, édesanyja Kapás Rozália. 1943 augusztus 23-án megszületett Flaisz Ferenc, a családi házban. Kecelen járt általános iskolába, majd 1963- ban érettségizett a kecskeméti kertészeti technikumban. 1964-től a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szövetkezet, illetve jogelődjénél dolgozott ágazatvezetőként. 1973- ban a kecskeméti Kertészeti Főiskolán üzemmérnöki diplomát kapott, 1975-ben a szövetkezet főágazatvezetője lett. 1984-ben a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. 1989-ben a szövetkezet főkönyvelője. 1993-ban egy évig a megbízott elnöke, majd megválasztották elnöknek. Munkahelyi elfoglaltsága mellett társadalmi feladatot lát még el; a Keceli Lovas Klub elnöke, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség és a Megyei Borgazdaságok Szövetségének elnökségi tagja, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara alelnöke is volt. Nős, felesége Zsámboki Franciska. Két leány, Anita és Helga édesapja. A nádudvari eredetű, de Miskén és Faj szón egyaránt élt Koriger György tekinthető a ma jellegzetesen kecelieknek ismert Flaiszok ősének. Gyetvai Péter (Kecel története és néprajza 1984. 101. oldal) kutatásai szerint Koriger György 1735-ben halt meg Nádudvaron. Fia Koriger József mészáros 1740-ben 25 éves, házas, miskei eredetű és 10 fiú gyermek atyja. A Korigerek az érseki uradalom területén mészárszékeket és kocsmákat béreltek. Bár nevük hivatalosan Koriger, a nép Flaisz-oknak hívta; szekerekről is árulták a húst, járták a falvakat és hangos szóval kiabálták fleisch-fleisch (fleisch=hús) Ma Kecelen a Flaisz név az egyik legelterjedtebb családnév, majdnem 110-120 Flaisz nevű családot ismerünk, megkülönböztetésül soknak ragadvány neve van: 71
