Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

Kálvária, ,, Krisztus kínszenvedésére és halálára emlékezve emelte Gajári-feszület.

Szőke András 1898-ban. ” 1988-ban a Szőke család állította helyre Felújítva 2002-ben

Vádéi feszület. „Isten dicsőségére emeltették Fejes István és neje Kovács Zsófi. 1870. Újonnan emeltette Kovács Zsófi és családja 1908"

faragott Krisztussal, bádogból (lemezből) formázott corpussal állított feszületek terjedtek el. A 19. század második felétől a kőkeresztre ipari módszerekkel öntött bronz, vas corpusok kerültek, az országosan kialakult divat és szokás szerint. E feszületeknek inkább szellemi, sem mint művészi az értékük. A szegényebb népeknek nem telit a drágább kőfeszületre, inkább bádog Krisztus feszületet állítottak.

Kecelen Gubik István Flaiszhegy 169. számú tanyája bejáratánál maradt meg az egyetlen bádog feszület, melyet az 1850-es években egy gyilkosság áldozatának emlékére állítottak. A feszület egy kis dombon, fák között bújik meg, az elkorhadt fa keresztet egy villanyoszlop beton lábára szerelték, a corpus lemezéről régen lekopott a festék, barna, rozsda színű. A 21. századot Kecel város bel- és külterületén 17 feszület érte meg. A Szentháromság templom előtti első feszületet Isten dicsőségére emeltette Tusori József és neje, Sendula Anna 1892- ben. A másik kő feszületen nincs felirat. A templomkertben 2001-ben a millennium emlékére egy fa

68